A szakkörben 1997 januárjában kezdődött a közös munka. Vezetőik, Czene Árpádné és Szikszayné Köhler Judit által megfogalmazottcéljuk: együtt lenni, közösen alkotni, mindig tanulni valamit, minden kiállításra megújulni.

– "A tű bűvöletében… olyan szépen leírja ez a két szó a szakkör munkáját, a tagok elhivatottságát, a közösségért végzett munka okát és egyben erejét. A képességet, amivel évről évre megújulnak, amitől minden kiállításuk kicsit más." – mondta el a kiállításmegnyitón Eiler Zita muzeológus a Művelődési Központ közel három évtizede töretlen alkotóvággyal működő közösségéről.

– Olyan munkák láthatóak itt, hogy én elképzelni sem tudom, hogyan készülnek. Csodálattal nézem, hogy milyen gyönyörűen dolgoznak ezek a hölgyek, tényleg városunk hírnevét növelik, akárhova elviszik ezeket a munkákat és megmutatják – köszöntötte a tagokat dr. Papp Antal, Martfű város polgármestere.

A kiállítást a határainkon túl is elismert quilt művész, Polyák Ildikó nyitotta meg, aki európai és nemzetközi versenyek elismert zsűrije, a világ foltvarrott alkotásainak szakavatott ismerője, bírálója, és aki maga is 20 éve szenvedéllyel varr, alkot.

– Sok esetben azt gondoljuk, hogy ez egy türelemjáték, tehát a dolog, egy foltvarró sikere elsősorban attól függ, hogy hány órát fektet bele. Erre nincs szám, ez nagyon sok óra. De ne felejtsük el, hogy bármilyen nemzetközi versenyen a munka megtervezése ugyanolyan súllyal esik latba, mint a munka kivitelezése. Az sokkal tovább tart, amíg az ember kitalálja, hogy mit fog megvarrni. … Amikor az ember elkezdi, akkor beszippantják az ún. technikák, és úgy érzi, hogy muszáj megtanulnia mindent. … Mindenki eljut oda, hogy lesz egy kedvenc technikája, és lesz valami, amit nagyon jól tud csinálni. Egy-két dolgot kell tudni, de azt nagyon jól és szépen.

Amikor a kiállítás előtt Évával és Jutkával végigjártam a munkákat, nagy örömmel tapasztaltam, és ezt mondták el ők ketten, hogy ez a csoport olyan tagokból áll, akik nem ugyanazt a mintát ugyanolyan módon varrják meg, hanem mindenki megpróbálja a saját képére, a saját erősségét felhasználva elkészíteni. … Azt kívánom az elkövetkezendő újabb 27 évre a martfűi csoportnak, hogy találják meg azt a technikát, ha még nincs meg, amiben tökélyre tudnak fejlődni.” – kívánt a helyi foltvarró közösségnek sok sikert, kitartást, energiát, kreativitást és türelmet Polyák Ildikó.

Az elismerő, tanító, szakmai megnyitást követően a Borvirág Zenekar, Pozderka Éva prímás, Laczkó István brácsás, a nagybőgőn játszó Vas Béla és az együttes énekese, Székácsné Tálas Gabriella széki és palatkai tavaszi dallamokat énekelt, zenélt nekünk. Nagyszerű előadásukkal ismét átérezhettük a népdal, a népzene erejét, szépségét és mélységét.

Kísérőprogramként az Ili Textilház anyagvásárral, a művészeti közösség zsákbamacska játékkal és saját, házi készítésű „finom foltvarró falatokkal” várta az érdeklődőket, a kiállítás megnyitó résztvevőit.

A szemet gyönyörködtető kiállítás május 20-ig volt látható városunk kulturális intézményében.

Herbályné Kalmár Irén