Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kismértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.
Európai parlamenti választások
Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le a voksukat a magyarországi szavazás napján.
Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának, amennyiben magyar listára kíván szavazni.
A Nemzeti Választási Iroda 130 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.
Választási regisztrációt követően szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Akik már korábban regisztráltak, nem kell ezt megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is.
Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.
Magyarország 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot. A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább húszezer választópolgár ajánlására volt szükség.
A Nemzeti Választási Bizottság tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák:
- Megoldás Mozgalom
- LMP – Magyarország Zöld Pártja
- Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd – Zöldek
- Második Reformkor Párt
- Mindenki Magyarországa Néppárt
- Momentum Mozgalom
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt
- Jobbik – Konzervatívok
- Tisztelet és Szabadság Párt
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt
- Mi Hazánk Mozgalom
A települési választásokat Magyarország 3177 településén tartják.
Önkormányzati választások
A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők 137 ezren vannak.
Az EP-választás névjegyzékébe kérni kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére azonban az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerülnek.
Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (ideiglenes lakcímén) akar élni a választójogával, május 31-én 16 óráig kérheti átjelentkezését.
Az önkormányzati és a nemzetiségi választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.
A tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselő-testület tagjait, míg a tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, azaz egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg a képviselőket. A vármegyei közgyűlések, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán választják.
Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek (főpolgármester, polgármester, egyéni választókerületi és egyéni listás jelölt) május 6-ig gyűjthettek ajánlásokat.
Nemzetiségi választások
Június 9-én lesz a nemzetiségi önkormányzati választás is, ezt a Nemzeti Választási Bizottság tűzte ki. Az NVB a 13 nemzetiségnek összesen 2722 települési és 68 területi választását tűzte ki, valamint a 13 nemzetiség mindegyike választhat országos önkormányzatot is.
A nemzetiségi választáson azok a magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok szavazhatnak, akik május 31-ig regisztrálják magukat.
Az EP, az önkormányzati és a nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek kampányukhoz nem kapnak állami támogatást. A kampányra fordítható összeg nincs limitálva.
Forrás: MTI
Herbályné Kalmár Irén