Szívesen mesélt családjáról, Editke lányáról, Tibor fiáról, unokáiról és a család legkisebb, májusban született tagjáról, Mátéról. Jó szívvel emlékezett a már elhunyt, szintén idős kort megélt, mindig aktív, ezermester férjére.
Marika néni családja 1944-ben Budapestről, a bombázások elől költözött Bagiba. – Szép kor, szép, jó élet volt! – emlékezett vissza Baghyékra, Apponyi Virginia grófnőre, akiket nagyon megszeretett.
Férjével együtt 1970-ben kerültek Martfűre, a Tisza Cipőgyárba. A cipőgyártást később bölcsődei munkára cserélte, ami nagyon a szívéhez nőtt és ahol „minden gyerek a barátja volt”. A bölcsődéből jött nyugdíjba 1987-ben.
– Imádom a gyerekeket! – mondta el többször is. Volt honnan örökölnie a gyermekszeretetet. Hat fiú testvére született, négy bátyja és két öccse közül öten már nincsenek közöttünk.
A családdal, köztük a Norvégiában élő bátyjával és a Belgiumban otthonra talált unokájával interneten is tartja a kapcsolatot, előszeretettel internetezik.
Marika néni örül, hogy megérhette ezt a kort, hogy egészségi problémái ellenére, gyermekei támogatásával szinte segítség nélkül is boldogul az otthonában, és hogy a kis Mátét dajkálhatja.
Szeretettel köszöntjük és további jó egészséget kívánunk!
Herbályné Kalmár Irén