Az állam szolidaritási hozzájárulásként, az önkormányzat adóerőképessége alapján, 2017. évtől további jelentős összeget von el a várostól. A korábban részben a központi költségvetésből finanszírozott szociális támogatási rendszerben véghezvitt átalakítás, illetve egyes normatív támogatások megszüntetése mind-mind nehezíti a települések gazdálkodását, tetemes bevételkiesést okozva.

A fentiek miatt az önkormányzatokra – a feladatok részbeni átcsoportosítása ellenére – olyan kötelezettségek hárulnak, amelyeket saját bevételekből kell megoldani.

Az öngondoskodás egyik legfontosabb tényezőjét az önkormányzatok számára a helyi adórendszer jelenti. Martfű önkormányzata a helyi adónemek közül valamennyi lehetséges adónemet bevezette.

Az ipar kezdetektől fogva meghatározó szerepet tölt be Martfű életében. Az építményadó emelésére vonatkozó előterjesztés alapján: ésszerű és a város gazdálkodására tekintettel is indokolt volt a helyi iparűzési adó a helyi adótörvény hatályba lépésével egyidejű bevezetése. Az iparűzési adónemet érintő folyamatos törvényi változások az évek előrehaladtával egyre kedvezőtlenebbül érintik az önkormányzatot, e módosítások miatt a bevételek többször jelentősen csökkentek. Emellett az iparűzési adó kiszámíthatatlan és nehezen tervezhető.

Az iparűzési adó rapszodikusságából fakadó bevétel-ingadozás kiegyenlítése, a költségvetés tervezhetőségének javítása érdekében 2007-től az építményadót is bevezette az önkormányzat.

Az új adónem bevezetése óta az építményadóban már többször történt adómérték-emelés, de az adó mértéke minden esetben messze a törvényben rögzített maximális értékhatár alatt maradt. Az építményadó rendeletben meghatározott övezeti beosztás szerinti három lakossági övezetben és a két ipari övezetben is történtek emelések. A lakossági övezetekben minden esetben szerényebb volt az emelés.

A 2016. évtől megállapított adómértékek akár hosszabb távra is megfelelőnek és elégségesnek mutatkoztak a költségvetés stabilizálásához. Akkor még nem volt ismert az a körülmény, amely miatt később óriási kiesés történt az építményadó bevételekben – olvasható az előterjesztésben. Az ipari övezetben lévő adótárgyai hasznos alapterületének felülvizsgálatát követően, az eredeti bevallásának kijavításával 96 millió forintos építményadó-kiesés történt az önkormányzat egyik adóalanyánál, elhúzódó hatással a további évekre.

A város gazdálkodásához és feladatai ellátásához elengedhetetlen, kieső adóbevételeket pótolni kell. A helyi adókról szóló törvény biztosította lehetőségek közül jelenleg az ún. vagyoni típusú helyi adónemek (ezek egyike az építményadó) mértékének emelése az egyetlen lehetséges megoldás a költségvetés bevételi oldalának stabilizálására.

Az iparűzési adóbevétel csökkenése, valamint az építményadó-bevétel ipari övezetekre visszavezethető kiesése miatt az önkormányzat a költségvetése helyzetének javítása érdekében az építményadó mértékének emelését 2017-től a két ipari övezetre korlátozza. A három lakossági övezetben – tekintettel az önkormányzat tapasztalataira és a lakosságtól beérkező segélyezéssel kapcsolatos kérelmek számára és minőségére – ezúttal is mellőzi az emelést.

Az építményadóban a helyi adókról szóló törvény szerinti bevezethető maximális négyzetméterenkénti éves adómérték 2017. január 1-től 1.846 Ft.

A két övezetben, az eddigi differenciálást megtartva, eltérő mértékű adóemelés mellett döntött a képviselő-testület. A külső, 4. ipartelep övezetben az építményadó mértéke a jelenlegi 700 Ft-ról 1.250 Ft-ra emelkedik négyzetméterenként. Az elavultabb, sok esetben felújítandó infrastruktúrával rendelkező 5. Tisza Ipartelep övezetben az építményadó mértéke a jelenlegi 350 Ft-ról 500 Ft-ra emelkedik négyzetméterenként.

A módosítás megfelel a helyi adókról szóló törvény azon előírásának is, mely szerint az önkormányzat az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és az adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok teherviselő képességének.

Az adóemelés a Tisza Ipartelepen közel 15 adózót, az északi iparterületen pedig a két nagy adózót érinti.                             

– Az adóemelés sose jó, sose népszerű, de ezt meg kell lépnünk! – hangsúlyozta dr. Papp Antal a képviselő-testületi ülésen. – Nem az önkormányzati beruházásoknak, hanem a 2017-től a kormányzat által bevezetésre kerülő szolidaritási adónak kell alapot teremtenünk, aminek a jövő évi összege Martfű esetében 75 millió forint körül várható.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében is egyre több önkormányzat kénytelen új adókat bevezetni vagy régieket emelni szolidaritási hozzájárulás befizetésének előteremtésére vagy a kiesett támogatások pótlására. Földterületek adóztatását tervezi Csépa és Kétpó önkormányzata is új adóként, de több más hazai önkormányzatnál is adóemelések történnek 2017. január 1-től. – Martfűn kicsi a külterület, így ez nem vezethet eredményre. Mi az építményadót tudjuk megemelni, amit – hogy a lakosságot kevésbé érintse – a nagyobb ipari vállalatokra terhelünk – tájékoztatott a polgármester. – Ez az adóemelés lehet, hogy soknak tűnik nagyságrendileg, de ipartelepi szinten nem olyan jelentős tétel, mint amit a minimálbéremelés fedezetének előteremtése jelent majd.

– A szolidaritási adó a különböző települési önkormányzatokat különböző mértékben fogja érinteni. Ezzel, a települések közötti nivellálódás (egy szintre hozás) alacsonyabb szinten valósul meg – figyelmeztetett dr. Urbán-Szabó Béla.

– Valóban az önkormányzatok pénzügyi helyzetének egyfajta kiegyenlítése zajlik – erősítette meg dr. Papp Antal. – A gyárak azonban itt vannak, az adókat pedig az önkormányzatnak kell beszednie, amelyek egyre jelentősebb részét vonja el az állam.

A képviselő-testületi ülésen azt is megtudtuk, hogy az érintett adózókkal előzetesen egyeztetett az önkormányzat az adóemelési szándékáról. A Tisza Ipartelep esetében, a jövő évi pénzügyi terv összeállításakor, az iparterület önkormányzati tulajdonú útjainak javítását, felújítását is megvizsgálja az önkormányzat.

– Megválasztása után a képviselő-testület azt hirdette magáról, hogy vállalkozóbarát szemléletben irányítja a várost. Az adóemelés mellett a kieső bevételek pótlására más lehetőséget is meg kellene vizsgálni – javasolta a testületi ülésen Horváth Endréné.

– Honnan teremtsük elő ezt az összeget? – várt más javaslatot a testülettől, így képviselő asszonytól is dr. Papp Antal, ismét emlékeztetve arra, hogy az ezzel kapcsolatos problémákat jelezte térségünk országgyűlési képviselőjének is, aki természetesen utána fog nézni a megoldási lehetőségeknek. – A kormány a versenyszférában adót csökkent, miközben az önkormányzatok adóerős részét ilyen helyzetbe hozza. Ahogyan városunk polgármestere fogalmazott: Az önkormányzat azért vet ki adót, hogy az államnak befizesse.

Herbály Jánosné