Ízelítő Tokaj és környéke látnivalóiból

A Kárpát-medencei Magyarság Művelődési Kör tagjai – ötvennégy lelkes kiránduló –, 2016. október 8-9-én Tokaj és környékére utaztunk. Először a matyóföld fővárosában Mezőkövesden álltunk meg. Ismerkedtünk a matyó hímzéssel, népviselettel. A mézeskalácsból kóstolót, ajándékokat is vásároltunk. Megnéztük Kisjankó Bori Emlékházát és több műemlék házat, tűzzománc, fazekas és bútorfestő, szövő alkotóházat. Mindenütt kedves szóval, az ismeretek átadásának örömével fogadtak bennünket.



A következő állomásunk Miskolc volt, ahol Simon Sándor és kedves felesége Pannika – sok kiránduláson útitársaink – fogadtak bennünket, és igazi lokálpatriótaként igyekeztek minden szépségét megmutatni szeretett városuknak. A Szinva patak kezdettől meghatározta és alakította a város képét, életét. A nagy árvíz idején elsodort, romba dőlt házak helyén hatalmas paloták, szecessziós és klasszicista stílusban épült középületek épültek. A történelmi korokat idéző épületek között büszkén mutatta Pannika a mai Magyarország első kőszínházát, a Miskolci Nemzeti Színházat és a mellette lévő színészmúzeumot is.  Miskolci sétánkat a Deszkatemplomnál fejeztük be.

 A hosszú sétától elpilledve szálltunk autóbuszba, és meg sem álltunk Szerencsig.

Itt a Rákóczi-várkastélyt és a körülötte elterülő gyönyörű parkot jártuk be.

Tarcalnál elhaladva – a rossz útviszonyok miatt – csak a távolból szemléltük meg és fotóztuk le az Áldó Krisztus szobrot. A járművektől elzárt domb tetején messzire ellátszik a hatalmas szobor. Az Áldó Krisztus szobor 8,5m magas, 50 tonnás, gránitból készült látványosság, Szabó Sándor szobrászművész alkotása.

Már esteledett, amikor Tokajba értünk, és elfoglaltuk szálláshelyeinket.

A tokaji borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábánál található.  Az UNESCO mint kultúrtájat, 2002-ben Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven felvette a világörökségi listára.

A történelmi pincesoron egy nagy múltú pincében, lelkes gazdasszony mutatta be csoportunknak a pincéjét, vezetett be bennünket a bortermelés titkaiba, borkóstolós vacsora keretében. Az est koronája az aszúbor volt, „a borok királya, a királyok bora”.

Másnap reggeli után búcsút intettünk Tokajnak, és első megállónk Hercegkúton volt, rövid séta a pincesoron.

Sárospatakon a Református Kollégium egyedülálló könyvtárát tekintettük meg. Az iskola az ország egyik legrégebben fennálló intézménye, 1531-ben a reformáció szellemében alapította Perényi Péter. Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte itt diákéveit. Az emléktáblára kitűztük a Művelődési Kör emlékszalagját.

Karos település határában állt a honfoglalás kori magyarság első fejedelmi központja, ahol gazdag leletekre találtak már 1899-ben. Később, folytatva a feltárásokat, Nemzeti emlékhelyet alakítottak ki, amely obeliszkjével, a feltárt sírok megjelölésével méltóképpen őrzi őseink emlékét. A Honfoglalás Kori Látogatóközpontban pedig a legmodernebb technikák alkalmazásával mutatják be a honfoglalás történetét, az akkor élt emberek mindennapjait és tárgyi emlékeit.

A következő megállónk Széphalom, Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok és a Magyar Nyelv Múzeuma.  Utóbbi Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án nyílt meg, a tájba illő modern intézmény, a sátoraljai születésű Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. Igaz, illúzióromboló az út másik oldalán lévő romos, elhagyatott gazdasági épületek látványa.

Hazautazásunk utolsó látványossága a füzérradványi Károlyi-Kastély. A mai kastély elődjének számító XVI. Század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1857-59 között, romantikus stílusban. Károlyi Ede halála után fia László örökölte a kastélyt, s feleségével eredeti olasz reneszánsz és barokk díszítőelemekkel és berendezési tárgyakkal gazdagították a kastélyt. Az államosítás után sokáig szanatóriumként használták. A 90-es években kezdődtek a felújítási munkálatok, melynek eredményeként megcsodálhattuk a főúri világ emlékeit, csodálatos könyvtárszobáját, márványmedencés fürdőszobáját. Igazi kuriózum a hatalmas íróasztal, mellyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben. A kastély angolparkja is csodálatos természetvédelmi terület, több százéves faóriásokkal. A legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett hatalmas Rákóczi platán.

Hazafelé közeledvén Szántó Marika a Kárpát-medencei Magyarság Művelődési Kör elnöke minden segítőnek megköszönte munkáját, aki hozzájárult kirándulásunk sikeréhez. Külön kiemelve Hegedűs Mihály segítségét, aki ezúttal is kitűnő útikalauzt adott a kezünkbe az utazásunk által érintett történelmi helyekről.

Valamennyi útitársunk nevében köszönöm Szántó Marika színvonalas szervezőmunkáját, a sok szép felejthetetlen élményt, amit ezen a kiránduláson szereztünk!

Máté Gizella

Tovább a képekhez>>>