Asztalos Árpádné, a művelődési intézmény igazgatója igazi filmtörténeti és helytörténeti eseményként értékelte a film premier előtti díszbemutatóját, melyen a város polgármesterével együtt örömmel köszöntötték a film rendezőjét, alkotóit, színészeit, producereit, a Magyar Nemzeti Filmalap vezetőit és természetesen a filmben szereplő több mint 200 helyi statisztát, akik az elmúlt év őszén részt vehettek a film martfűi forgatásán.
– Bizonyára sokan vannak vendégeink közül, akik átélték a kort és az eseményeket, sokan csak nagyszüleik elbeszéléséből ismerik a történteket – emelte ki az igazgatónő, hozzátéve, fontos számunkra, az itt élőknek, hogy megismerjük és a filmen keresztül átéljük a kor társadalmát és történéseit.
Martfű polgármestere dr. Papp Antal szerint a film alapjául szolgáló történet nagyon fontos esemény volt a település életében annak idején, hisz Martfű akkor kezdett el fejlődni; 1950-ben lett önálló település és 1970-ben lett nagyközség. – A film pont ebben az időszakban játszódik, így nagyon sok érdekességet láthatunk benne – fogalmazott a polgármester az ünnepi előadás előtti percekben.
Az alkotók nevében, valamint a film írójaként, rendezőjeként Sopsits Árpád a martfűiek iránti háláját hangsúlyozta, azt is kiemelve, fontosnak tartotta a munka során, hogy ne sértsen kegyeletet. – Remélem, nem bántok meg a filmmel senkit az itt jelenlévők közül. Ez nem dokumentumfilm, tehát ne keresse senki a közvetlen valóságot. A filmre felírtam: „Igaz történet alapján”, azt a változatot mondom el, amit én gondolok a történtekről, vagyis nem csak az igaz történetet.
Sopsits Árpád azt is elmondta, a kész filmért nagyon hálás az itt élőknek. – A munkámhoz kivételesen jó volt a martfűiek hozzáállása az első pillanattól, már a kutatómunka idején is. Nagyon ritkán találkozik az ember azzal, hogy ennyire pozitívan állnak még ahhoz is, ami nem biztos, hogy rájuk nézve olyan pozitív, de mégis azt gondolom, hogy része az életüknek ez a legenda. Ezt nagyon köszönöm, nem csak a martfűieknek, hanem a tiszaföldváriaknak, a szolnokiaknak, a vezsenyieknek és az öcsödieknek is.
A martfűi rém – mely máris elnyerte a filmkritikusok elismerését – a rendező szándéka szerint fikciós film, több szálon is felidézve a szocialista Magyarország egyik legsúlyosabb gyilkosságsorozatát, amely mindmáig a magyar igazságszolgáltatás nagy tévedésének számít. A forgatókönyv írásánál főleg a fennmaradt dokumentumokra támaszkodott, 3400 oldalnyi jegyzőkönyvből és 160 oldalnyi vallomásból ismerte meg a tényeket.
A műfajában összetett- társadalompolitikai pszicho-thriller, a martfűi közönségtől is nagy tapsot kapott. A film nemzetközi premierjét egy hónapja tartották a 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol – csakúgy, mint itthon, a martfűi premier előtti vetítéseken is – elnyerte a közönség tetszését.
Nagy tapssal üdvözölte a közönség a film neves szereplőgárdáját is Martfű színpadán, majd a közönségtalálkozón, melyet a filmet követően, az éjjeli órák ellenére is kiemelt érdeklődés övezett.
Bárnai Péter színész, a filmben az igazságot hajszoló fiatal ügyész elmondta, jó volt forgatni a filmet, ez az eddigi legnagyobb munkája, az első nagy játékfilm, amiben szerepel. Bár voltak a forgatásnak olyan jelenetei, amelyek nagyon megterhelték, összességében inkább közösségi és emberi élményként élte meg a munkát, melyre másfél hónapja volt felkészülni. – Nagyon szerettem, csinálnék még sok ilyet – tette hozzá.
Az ősbemutatón olyan nézővel is találkoztunk, aki elárulta, ő az egyik túlélő áldozat lánya. A tiszaföldvári Zsolnai Antalné Erzsike néni 6 éves volt, amikor édesanyját támadás érte. Bár nehéz szívvel emlékszik a történtekre, családja körében mégis megnézte a filmet. Azt mondja, a támadás, majd a gyógyulás után – harmonikus családi életüknek is köszönhetően – édesanyja kiegyensúlyozottan folytatta életét, az esetet soha többé nem említve szerettei körében.
Herczeg Béla, egykori nyomozó, a film helyi statisztája rendkívül realisztikusnak találta a filmet, ami azért is érdekes és mérvadó, mert e régi martfűi história felderítésének szolnoki ügyésze, Szabó Zoltán az ő főnöke volt. – 35 éven keresztül nyomoztam, 15 éven keresztül emberölési ügyeket. Ez a film az első pillanattól kezdve izgalmas, és tényleg odaragasztja a nézőt. A történet, a nyomozók, az ügyészek, a technikusok mind olyan munkát végeznek, mint a valóságban. A vízi hulla, az exhumálás, mindegyik olyan jelenet, amelyiknél meggyőződésem, hogy aki ezt rendezte vagy ezt a részét szervezte, az már látott ilyet az életben – mesélte filmélményét, azt is megemlítve, hogy személyesen is ismerte a valóságban a nyomozást vezető ügyészt és az ügy részleteit.
– Érdekes felelőssége a szerepemnek, hogy annak idején Kirják János számára ez az ügy nem lett helyretéve, igazi rehabilitáció nem történt – mesélte Jászberényi Gábor, az ártatlanul elítélt bőrébe bújt színész. – Kiengedték ezt az embert ártatlanul, és pár évvel később meghalt. Valamilyen módon azonban, ötven évvel később, mi mégis csak igazságot szolgáltatunk ezzel a filmmel a még élő hozzátartozóknak.
Volt is egy ilyen történet, amikor az egyik forgatási napon odajött hozzám egy leszármazottja, és elővett egy borítékot, benne a Szolnoki Járásbíróság által lepecsételt halálos ítélettel. Én meg ott álltam, hogy úristen, ezt kell nekem eljátszanom. Fontos volt számomra mindvégig, hogy hiteles legyek a szerepben, hiszen a személyes érintettségek miatt tűpontosan kell megfelelni. Hogy mennyire sikerült, majd a nézők eldöntik – tette hozzá a vetítést követő sajtótájékoztatón Jászberényi Gábor.
„A martfűi rém” november 10-től útjára indult, valamennyi hazai moziban bemutatva a városunkat számos jelenetben láttató filmet, mely szakmai értékein túl jelentősen hozzájárul Martfű és a térség helytörténetének feldolgozásához, megőrzéséhez.
A díszelőadás estéjén nem csak a színészek és a filmes stáb neves alkotói, hanem martfűi statiszták is meséltek élményeikről, a filmkészítés részleteiről, kulisszatitkokról, melynek kisfilmjét ezúton ajánljuk a városi honlap látogatói figyelmébe a www.martfu.hu oldalon, valamint a Martfű Média facebook oldalán.
Magyar Mária