„Az elhivatott működtetés, az elesettekért való tenni akarás még hatványozottabban kell, hogy jelen legyen településünkön” – Szociális helyzet és szociális ellátások

Megszűnő ellátási formák, új települési támogatások és alapjaiban átrendeződő ellátórendszer árnyékolták be a szociális területen dolgozók és az ellátásokat igénybevevők helyzetét az elmúlt évben. A Martfű város szociális helyzetéről, a szociális ellátásokról készült beszámolót a 2016. szeptember 29-i ülésén hagyta jóvá a képviselő-testület, határozatban is kifejezve elismerését és köszönetét a szociális területen dolgozók lelkiismeretes és odaadó munkájáért.



A beszámoló szerint a rászorultak védelmét, létbiztonságát szolgáló szociális háló jelentősége a társadalmi - gazdasági változások hatására településünkön is jelentősen felértékelődött az elmúlt években.

Az alacsony jövedelem okozta gondok mellett emelkedik az életvezetési, gyermeknevelési problémával küzdő személyek és családok, a magatartási problémával küzdő gyermekek, a krízishelyzetbe kerülők valamint az idős, egészségügyi gondokkal küzdő személyek száma.

Ezen negatív folyamatokat felismerve a képviselő-testület minden lehetséges eszközzel igyekszik segítséget nyújtani az arra rászorulóknak, döntései során az ellátottak érdekeit figyelembe venni.

Az elmúlt évben a képviselő-testület szinte valamennyi ülésén foglalkozott szociális területet érintő napirenddel:

- A 2015 márciusától megszűnő szociális ellátások (méltányossági közgyógyellátás, méltányos ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, önkormányzati segély) helyébe lépő települési támogatás rendszerét úgy próbálta a képviselő-testület kialakítani, hogy egyetlen rászoruló se maradjon segítség nélkül.

- A 2016. január 1-jétől hatályba lépő, a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást érintő változások alapjaiban rengették meg a jól működő martfűi intézményt – hangsúlyozta a beszámolóban dr. Despotov Svetozar, az Egészségügyi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság elnöke. A változások kapcsán előírt létszámhatárok és az ebből következő szervezeti lehetőségek ellenére a képviselő-testület megtartotta önálló intézményét.

- A Református Egyházközség által ellátandó házi segítségnyújtás beindításáról kezdeményezett önkormányzati egyeztetés a jogszabályi rendelkezések valamint a szervezeti és finanszírozási akadályok miatt eredménytelennek bizonyult, a feladatellátást más formában oldotta meg az önkormányzat.

- A szociális alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés és az idősek nappali ellátása 2016. január 1. napjától a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása feladatellátásába került. A döntés meghozatala során a képviselő-testület martfűi telephely létrehozását kezdeményezte annak érdekében, hogy az eddig megszokott ügyintézés és ellátás színvonala megmaradjon.

- Több éve kiemelt feladatként kezeli az önkormányzat a bentlakásos idősek otthona létrehozását a településen, melyhez a jogi környezet nem a legalkalmasabb, de talán a TOP pályázat segítségével az első lépések már a jövő év elején megtehetőek.

- A szociális ellátórendszer megfelelő működése érdekében a képviselő-testület „időstérkép” elkészítését határozta el annak érdekében, hogy a segítség azon rászorulókhoz is eljusson, akik önmaguk nem kérik ezt, de arra szükségük lenne.

Az „időstérkép” elkészítését az Egészségügyi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság vállalta a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ, az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek közreműködésével.

- A városban működő civil szervezetek szociális területen végzett munkáját a képviselő-testület kiemelt támogatással, a jó együttműködést minden eszközzel igyekszik segíteni.

A beszámoló további részében a Martfű Város Önkormányzata Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központja, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központja, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja, a Martfűi Polgármesteri Hivatal valamint a városunkban működő Civil Szervezetek adtak számot elmúlt évi szociális tevékenységükről.

A Martfű Város Önkormányzata Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ a szociális alapszolgáltatások ellátásáról készült éves beszámolója alapján az elmúlt évben a szociális alapszolgáltatások körét négy szolgáltatás alkotta. Közülük térítésmentesen volt igénybe vehető a családsegítés és az idősek nappali ellátása, térítés ellenében az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. A térítésköteles szolgáltatások körében, rászorultság esetén, méltányosságból csökkentett térítési díjat, illetve térítésmentes igénybevételt is megállapíthattak.

A szociális étkeztetés térítési díjának megfizetésében a fizetési morál átlagosnak mondható. Problémák elsősorban a szociális alapon igénylők között jelentkeznek (legnagyobb számban a közfoglalkoztatottak, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők körében).

A kintlévőség kezelése során rendszeresen felszólították, megszólították a nem fizetőket írásban és személyesen is. Több esetben az önkormányzattal közösen kerestek megoldást a nehéz anyagi helyzetben lévőknek.

A házi segítségnyújtás terén folyamatosan nő az ápolást igénylő idősek, betegek száma és láthatóan emelkedett a gondozási szükséglet is.

Az idősek nappali ellátása – Idősek Klubja működésében 2015-ben is sikerült fenntartani folyamatosan a 15 fős engedélyezett létszámot.

Az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő emberek ellátására irányuló családsegítés terén legjellemzőbbek a településen, az ügyintézéshez való segítségkérés mellett, az anyagi jellegű problémák. Magas számban tapasztalható az álláskeresők megjelenése a szolgáltatásban, ezáltal jelen van az ezzel szorosan összefüggő elszegényedés. A családsegítő szolgálat tapasztalatai szerint a jövedelemmel rendelkező családok, háztartások sem mérik fel jól fizetőképességüket. Vannak klienseik, családok, akiknek problémái - lakhatási, életvezetési, megélhetési nehézségek - évek óta elhúzódnak, alig változnak vagy megoldatlanok.

Nő azoknak az ügyfeleknek a száma is, akik „elvesznek, belevesznek” hivatalos, szolgáltatással, pénzügyekkel kapcsolatos teendőikbe, leveleikbe, ügyintézéseikbe. Képtelenek képviselni saját ügyeiket.

Az elmúlt évben egyre hangsúlyosabban megnőtt az olyan jelzéseknek száma a szolgálat felé, amelynek „megoldása” nem tartozik tevékenységi körükbe. Ezek jellemzően egészségügyi, pszichiátriai és szenvedélybetegségekkel - különösen alkoholizmus - kapcsolatos, esetlegesen hatósági eszközökkel orvosolható problémák.

Ezekben az esetekben tevőleges segítségnyújtásuk a megfelelő intézményrendszerhez való továbbirányítás. El kell fogadni azt a tényt, hogy segíteni csak azon lehet, aki kéri, igényli a segítséget, és hajlandó is együttműködni a szakemberekkel helyzetének javításán.

A szociális feladatellátás folyamatos átrendeződést mutat, fajsúlyosabbá vált az idősekről való gondoskodás a családsegítés igénybe vétele mellett. Az átalakítás részeként összeolvadt a családsegítés és a gyermekjóléti tevékenység, valamint megfogalmazódott az idősekhez kapcsolódó ellátások más fenntartásban való továbbműködtetése.

A körülmények ismeretében az elhivatott működtetés, az elesettekért való tenni akarás még hatványozottabban kell, hogy jelen legyen településünkön. A pénzbeli támogatások csökkenésével hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a célzott támogatás, valamint a személyes gondoskodás biztosítása, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése és fenntartása – hangsúlyozta beszámolójában Gonda Lajosné, a martfűi Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ vezetője.

A támogató szolgáltatást Martfűn a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ látja el.

A támogató szolgáltatás – személyi segítés és szállító szolgálat – célja a fogyatékos személy önrendelkezésen alapuló, önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítségével, valamint önállóságának megőrzése mellett, a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Városunkban átlagosan 10-12 szociálisan rászoruló személy ellátását végzi a támogató szolgálat.

A szolgáltató központ biztosítja Martfűn a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is. A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorúak vagy betegek részére a felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtanak szolgáltatást.

A jelzőrendszeres készülékkel rendelkező ellátott, szükség és krízishelyzet esetén a testére (nyakba) elhelyezett nyomógombbal aktív kapcsolatot létesíthet a készüléken keresztül a diszpécser központtal.

Holoveczné Sípos Erika igazgató, a támogató szolgálat 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolója alapján a szociálisan rászoruló, jelzőkészülékkel ellátottak száma Martfűn az elmúlt évben 14 fő volt.

A közösségi szenvedélybeteg ellátást a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja végzi településünkön.

A közösségi ellátás az egészségügyi és szociális ellátórendszer együttműködésével történik. A gondozás, a pszicho-szociális rehabilitáció és a tanácsadás minden formája a szenvedélybeteg otthonában illetve lakókörnyezetében történik. Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában.

A szolgáltató központ jelenleg tizennégy településen elérhető közösségi szenvedélybeteg ellátását Martfűn az előző évben négy fő vette igénybe.

A 2015. évi, szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások kifizetéséről a Martfűi Polgármesteri Hivatal Művelődési és Szociális Irodája adott számot.

2015. március 1-jétől a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyezése, illetve az 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltők rendszeres szociális segélyezése átkerült a járáshoz. Ezzel az átszervezéssel egyidejűleg megszűnt a méltányossági közgyógyellátás, a méltányos ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelés, valamint az önkormányzati segély. Új segélyezési formaként bevezetésre került a települési támogatás, mely a lakhatási támogatást, gyógyszertámogatást, szociális ösztöndíjat, temetési támogatást, krízistámogatást, az eseti támogatást és a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítést foglalja magában.

Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szociális hátrányokkal élő rászoruló családokat minél hatékonyabban és minél szélesebb körben támogassa. A helyi rendelet megalkotásánál igyekeztek figyelembe venni a korábbi támogatási formák megállapítása során szerzett tapasztalatokat és adatokat, ugyanakkor azt is figyelembe kellett venni, hogy mindezt saját erőből kell finanszírozni, állami támogatás nélkül, ami nagy terhet jelent az önkormányzatnak – hangsúlyozta a beszámolóban Szász Éva jegyző.

Az elmúlt évben rendkívüli települési támogatást 305 fő, lakhatási támogatást 119 fő, méltányos ápolási díjat 1 fő, gyógyszertámogatást 16 fő, települési támogatást pedig 28 fő vehetett igénybe.

A város szociális helyzetéről, a szociális ellátásokról készült beszámolóban a Martfűi Civil Kerekasztal egyesületeinek elmúlt évi szociális tevékenységéről is képet kaptunk.

Vinczéné Balogh Magdolna, a civil kerekasztal vezetője beszámolójában egy, a lehetséges szociális támogatásokat, segélyeket tartalmazó tájékoztató összeállítását kezdeményezte. Tapasztalatai szerint sokan nem ismerik a lehetőségeiket. A jövőben a szociális helyzet még tovább romolhat, sokan kikerülnek a különböző ellátórendszerekből, egyre több rászoruló lesz.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Martfűi Önkéntes Csoportja kiemelt szerepet vállal a rászorulók támogatásában. A megnövekedett számú kérésekkel egyidejűleg – jelenleg 280 család keresi fel rendszeresen a szolgálat martfűi szeretetházát –, növekszik az adományozási kedv is, bővül azok köre, akik rendszeresen segítenek az arra rászorulókon.

Az Egészségügyi, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a beszámolóval kapcsolatos álláspontját ismertetve, dr. Despotov Svetozar bizottságvezető a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ önkormányzati intézmény működésére is kitért. – Érzik a létszámhiányt, a megnövekedett feladatokat, de igyekeznek a kihívásoknak megfelelni. Nagy probléma, hogy egy-egy feladatnál nem tudnak olyan gyorsan lépni, mint korábban, és hogy a feladatok ellátására kevesebb időt tudnak szentelni. Munkájuk során háttérbe szorultak a preventív feladatok, de ebben a témában támaszkodhatnak a meglévő kapcsolataikra, pl. a civilszervezetekre. Nehézséget jelent, hogy a legtöbb energia nem a szociális munkára, hanem a hátralék kezelésére megy el néha. Bár szociális munkát végeznek, ez a munka valójában szegénygondozás, pedig ez a kettő nem ugyanaz.

Arra a kérdésre, hogy miért csökkent a szociális étkeztetésben résztvevők száma a felére, a bizottság azt a választ kapta, hogy korábban az önkormányzat mindig pozitív irányban tért el a törvényben megadott feltételektől, de a beszűkült anyagi lehetőségek ezt már nem teszik lehetővé, így a jogosultak száma csökkent.

– A képviselő-testület jól döntött, hogy az előírt létszámhatárok és az ebből következő szervezeti lehetőségek ellenére megtartotta önálló gyermekjóléti és szociális intézményét – erősítette meg a testületi ülésen dr. Papp Antal, hozzátéve, hogy az intézmény munkatársaira sokkal több munka hárul, mint eddig. – Elvileg a hatósági munkát elvitték tőlük, de a tényleges munkát itt végzik. A határozatokat a kormányhivatalban hozzák, a konkrét gondozás azonban jórészt helyben történik – hangsúlyozta városunk polgármestere.

Pszichikai szempontból sokakon rendkívüli leépülést tapasztal karitatív munkája során Vass Éva. – Sajnálatos módon az elszegényedés és az egyre súlyosabb problémák, felhalmozódó gondok cipelését látom, és ami engem legjobban elszomorít, az a szellemi, értelmi és érzelmi leépülés az embereknél, elsősorban a nőknél, annál is inkább, mert nagyon sok az egyedülálló szülő.  Egyre többen érzik kilátástalannak az életüket, és nem bíznak abban, hogy állami segítséggel javulhat a helyzetük, maguk pedig nem tudnak ebből kilábalni. Már nem csak a saját helyzetüket veszélyeztetik egyre többen, hanem a környezetüket is.

Az önkormányzati képviselő bízik abban, hogy a szociális térkép elkészítése komoly tapasztalatokat, új utak kitűzésének lehetőségét hordozza magában a képviselő-testület és a szociális területen dolgozók számára.

Dr. Despotov Svetozar szerint a szociális juttatások nem teljesen jó helyre kerülnek, sokan nem tesznek meg maguk mindent, hogy nehéz helyzetükből kikerüljenek. Az önkormányzati képviselő az állam szociális szerepvállalásának csökkenése és az önkormányzat egyre korlátozottabb lehetőségei közepette a civil- és karitatív szervezetek megerősödésében, fontos szociális tevékenységük bővülésében bízik, és az egyházak jelentős szerepét is lehetőségként említette. Háziorvosi tapasztalatai alapján egy biztató jelenségről is beszámolt: úgy látja, hogy a szomszédok, a családok egyre jobban figyelnek egymásra, ami kiemelten fontos az idős, beteg, elesett emberek számára.

Herbály Jánosné