A feszült napi tempó, amivel szellemileg és fizikailag is nagy kihívásnak vannak kitéve az akadémia válogatott növendékei, Csanád életét is egy csapásra formálta át. A foci iránti szeretete, és későbbi vágyai, melyeket már most 14 éves korában határozottan képvisel, úgy tűnik elég motiváció ahhoz, hogy teljesítse az akadémia nem mindennapi elvárásait. Mindezt örömmel és elszántsággal teszi.

Hogy megismerhessük őt, 2016. február 24-én ellátogattunk hozzá egy szombati bajnoki mérkőzésre, melyen Csanád U14-es csapata 6:0-ra győzött a Videotonnal szemben.

–      Azt gondolom, hogy egyre jobban sikerül összeszokni a csapatunknak. Bár legutóbb is győztünk a Videoton ellen 11:0-ra, most úgy érzem, nem ment annyira jól a csapatnak, hiszen más a téli és más a nyári felkészülés. De ettől függetlenül még hajtottunk és belehúztunk – mesélte a meccs végén Csanád.

–      Nem volt egyszerű mérkőzés a Videoton ellen, de ez most összejött, 6:0 sikert arattunk – összegezte a meccset Csanád edzője, Fóris Róbert is. – Szerencsére minden játékosom tudott játszani, de ez itt nálunk az akadémián feltétel is és nagyon fontos szempont. Aki idejön, az fejlődni akar, aminek első nagy lépcsőfoka az, hogy a gyerekek a mérkőzéseken be tudják mutatni azt, amit az edzéseken is – tette hozzá az edző.

Az Akadémián, a magyar és nemzetközi labdarúgás fontos szakmai és szellemi központjában, a futballhoz igazított tantervvel, emelt szintű nyelvtanulással, a sport jellemformáló erejét is használva fejlődhetnek a legtehetségesebb fiatalok.

Csanád 4 évesen kezdett focizni Martfűn, majd 5 év után a Szolnoki MÁV-ban csapatában folytatta a labdarúgást. Szolnoki edzője  javaslatára jelentkezett próbajátékra a Puskás Akadémiára,  ahol - ahogyan az edzője fogalmaz - nagy szükség van a ballábára, hiszen balvédő posztot kapott.

–      Az első sikerélményem az volt, amikor itt játszottam, egy hétig voltam próbajátékon, és utána még egy meccset játszhattam itt Felcsúton – emlékezik vissza a martfűi focitehetség. – „Testvériség” volt a csapatnak a neve, amely ellen játszottam edzőmeccset. Sikerült jól szerepelnem, így az a meccs dönthette el, hogy itt lehetek-e vagy sem. Azóta nagyon sok meccset játszottunk, az edzőmeccsekkel és a bajnokival beleszámolva szerintem egy negyven meccs megvan.

–      A srácok többfordulós kiválasztáson mennek keresztül – mesélte az akadémiára bejutás  részleteit Fóris Róbert-  A többfordulós kiválasztás úgy történik, hogy ősszel, tavasszal és nyáron nagyon sok gyerek jelentkezik hozzánk, akikből első körben kiválogatjuk azokat, akiket ügyesnek találunk, majd szépen folyamatosan többször hívjuk vissza őket. A kiválasztásban nem csak én, az egész edzői stáb véleménye szükséges. Fehér Csanádot Szolnokról hoztuk ide. Egy nagyon jó ballábas fiúcskát ismertem meg benne, aki egy kicsit visszahúzódó, zárkózott gyerkőc, de az akadémiai lét kicsit most formálgatja őt.  A társak hamar elfogadták, megszerették, de ő is szeret itt lenni a srácokkal. Edzéseken számítanak rá, bíztatják egymást. Természetesen neki is vannak még lemaradásai, mind taktikailag, mind technikailag, de hiszen azért vannak itt a gyerekek, hogy fejlődjenek. 

–      A hétköznap úgy telik, hogy általában itt az akadémián hét órától lehet menni reggelizni, majd rendet kell tenni a szobában, amit át kell adni a nevelőnek – meséli az akadémisták napi beosztását Csanád. – Nyolcra már bent vagyunk az iskolában, ebéd és háromkor jövünk vissza az edzésre. Itt van egy kis időnk, nem sok, félóra, ami alatt felkészülünk, átöltözünk. Fél négytől az edzés kb. háromnegyed hatig szokott eltartani, és hat órától már tanulószoba van este hét óra húsz percig. Utána szoktunk menni vacsorázni. A takarodóig, háromnegyed tízig, még van egy kis szabadidőnk kikapcsolódásra.  

– Elég kemény hetük van a gyerekeknek, nagyon feszített a programjuk. Mivel hétfőn reggel nyolc órától már iskolában kezdenek a srácok, ezért nagyon sokan, akik az ország különböző pontjairól érkeznek ide hozzánk, már vasárnap este kénytelenek visszautazni hozzánk, úgy mind Csanád is.

A Puskás Akadémia U14-es csapatával mi az országos első osztályban szerepelünk – hallhattuk az edzőtől, hangsúlyozva, elsődleges szempont, hogy a gyerekek fejlődjenek.

–      Fontos, hogy ezek a fiúk minél több játéklehetőséget kapjanak, miután a fejlődés és a játéklehetőség tükrében mi látjuk azt, ki az, aki itt tud maradni az akadémián és ki az, akivel a későbbiekben nem tudunk tovább menetelni. Ebben a bajnokságban nagyon jó meccseket tudunk játszani, hiszen most már a nyolc legjobb csapat játszik a nyugati régióból és a keleti régióból is. A gyerekek fejlődését az szolgálja, hogy minél erősebb mérkőzéseken vesznek részt.

– Szeretném még azért sokra vinni! – osztotta meg velünk örömmel Csanád, felidézve a kezdeteket is,  amikor négyévesen szülei biztatására kezdett sportolni, visszaemlékezve  a martfűi, majd szolnoki fociélményekre, társaira, edzőire, az akadémiai élete első két hónapjára, aminek nehézségeiről már csak múlt időben beszél. Azt is készségesen elárulta, ki a példaképe és milyen célokat tűzött maga elé.

–      Magyarországon a korosztályos válogatottba szeretnék bekerülni, ez a célom. Balvédő vagyok, így balvédő példaképem van, Marcelo. Sokat kell tanulnunk, edzenünk, de baráti a légkör, megszoktam már ezt az életformát. A posztommal pedig elégedett vagyok, örülök neki, hogy itt lehetek.

Magyar Mária