Eltávozott szeretteink emlékét felidézve

Csöndes gyásszal emlékeztünk elhunyt szeretteinkre idén is, mindenszentek, majd az azt követő halottak napján. A kétnapos egyházi ünnepen halottainkért szóltak a harangok, míg a temetőben virágba borultak az elmúlás kövei. Megtisztított, rendbe hozott sírok, halovány mécses lángok sorakoztak mementóul, mind a régi, mind az új martfűi temetőben.



Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Így az ünnep a XI. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, később a XIV. században vált hivatalos ünneppé.

A nép ajkán számos szokásnak megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ugyanis ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra.

Aki halottak napján nem tudott kimenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát, így idézve fel eltávozott szerettei emlékét.

Kupeczki Ádám

Tovább a képekhez>>>