A 2014. január 1-től életbe lépett halgazdálkodási és a halak védelméről szóló törvény a halászok helyett elsősorban a horgászati hasznosítóknak biztosítja 2016-tól a természetes vizek kezelését. A természetes vizek halgazdálkodását elnyerők pályázhatnak majd uniós forrásokra. A természetes vizek hasznosítására vonatkozó pályázatokat várhatóan még ez év első felében kiírják, és 2015 végéig az eredményhirdetésre is sor kerül.
A horgász - halász vita régi keletű. A természetes vizeken való halászat erőteljes mértékben csökkenti a halállományt. A helyzetet tovább rontják a törvénytelen eszközöket alkalmazó halorzók. A horgászok emiatt hosszú ideje küzdenek azért, hogy a természetes vizeken betiltsák a halászatot.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi törvény célja az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározása.
A 2005 februárjában, Martfűn alakult Horgászegyesületek a Tiszáért Társulásnak mára tagja a megye horgászegyesületeinek többsége, és más megyékből is számos horgászegyesület csatlakozott hozzájuk. Pártoló tagként önkormányzatok is beléphetnek a társulásba. Martfű Önkormányzata a tiszai horgászközösséghez való csatlakozását Szöllősi Béla, a társulás elnöke kezdeményezte.
A mára meghatározóvá vált horgásztömörülés aktívan részt vesz a horgászérdekek képviseletében, a megyében és az ország keleti felén egyre nagyobb erőt képvisel ezen a területen. Céljai között, a természetes ívó helyek megőrzése és létrehozása, a halgazdálkodás segítése mellett, kiemelt a Tisza folyó halászati hasznosítási jogának, az új törvény alapján, a halgazdálkodás jogának megszerzése.
– A Tiszán várhatóan három társulás jön létre, a Kiskörei víztározó fölötti és alatti folyószakaszokon, valamint a Tisza tavon. Az alakuló társulásban Martfű meghatározó szerepet tölt be, ami azért is fontos, mert a halgazdálkodás jogát megszerző társulások jelentős uniós forrásokra pályázhatnak. A horgászjegyeket és a halászattal kapcsolatos engedélyeket is ezek a társulások adnák ki – tájékoztatott a képviselőtestületi ülésen dr. Papp Antal polgármester.
– Ökológiai egységben gondolkodva javasoltuk a Tisza hármas tagolását, ami a jelenlegi törvényváltoztatási szándék ismeretében, meg is valósul. A törvénytervezetben az is szerepel, hogy 2016. január 1-jétől mindennemű kereskedelmi halászatot beszüntetnek a természetes vizeken. Nem kétséges, hogy horgászkezelésbe kerül minden felszíni vízterület – hangsúlyozta Szöllősi Béla. – Ma öt megyéből 29 tagegyesület és 14 önkormányzat támogatja a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás elképzeléseit. A 2013-ban elfogadott halgazdálkodási és halvédelmi törvényhez a martfűi székhelyű társulás jelentős mértékben hozzájárult, a természetes vizek hasznosításával kapcsolatos javaslataik nagy része bekerült a törvényjavaslatba. Azt, hogy a pályázat mit hoz magával, természetesen nem tudjuk, de ha a társulás nyer, a központja biztosan Martfűn marad. A halgazdálkodási jog gyakorlása gazdasági tevékenység, a tagsági és a területi díjakból százmilliós nagyságrendű bevétellel. Emellett jelentős uniós pályázati források is segítenék új élőhelyek létrehozását, az őshonos halállomány visszaállítását.
– A társulás kiemelt célja a környezetvédelem, az ökokultúra visszaállítása természetes vizeinknél, amit az önkormányzatnak támogatnia kell – fogalmazott Gonda Istvánné. Városunk alpolgármestere üdvözölte a jogszabályváltozást, amellyel a horgászok sokat tehetnek a hazai természetes vízfelületekért.
Herbály Jánosné