Óvodások, iskolások emlékeztek az 1848-as, 49-es forradalom és szabadságharc eseményeire

Nemzeti ünnepünk előtt két nappal, március 13-án a Nemzeti dallal köszöntötték az ünnepet a Játékvár Óvoda tagintézményeinek a Szent István téren, az 1848-as emlékmű köré gyűlve. Az óvodás csoportok az intézmény hagyományait követve versekkel, katonadalokkal idézték a forradalom és szabadságharc emlékeit, hőseit. Tiszteletük jeléül megkoszorúzták a kopjafát, és kokárdákat, zászlókat, virágokat tűztek a főteret díszítő emlékmű köré. Martfű oktatási intézményei, az általános és a középiskola diákjai is 13-án délelőtt tartották ünnepi megemlékezéseiket.



A Városi Művelődési Központ színháztermében „Ne késsetek harangok” címmel a Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium ünnepi műsorával emlékeztek meg az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiről a két iskola tanulói és pedagógusai. Az előadásban a középiskola 10. A osztályának tanulói, és az énekkar  idézte bátor elődeink emlékét, akik megmutatták, mire képes az ember,  ha van bátorsága szembeszállni az elnyomással. Zongorán kísért Bozorádi János.

- Az én számomra március 15-e az egyetértés, az egyet akarás ünnepe – nyitotta e gondolattal ünnepi beszédét Földi Edina igazgatónő -  A melleken kokárda feszül, de vajon, mi lakozik a szívünkben? Valóban egyetértünk és valóban egyet is akarunk? Én hiszem, hogy a 48-asmárciusi forradalom, olyan egyetemes emberi értékeket hordoz, amelyből mi is meríthetünk.  Példaképeink ők, a márciusi ifjak. Tanulhatunk tőlük, hiszen közöst cél vállaltak fel, és ennek érdekében képesek voltak egy egész nemzet, a magyarság rejtett tartalékait is mozgósítani. Hittek abban, hogy kitartással, egyet akarással, megvalósítható az a közös cél, amit kitűztek maguk elé. Sőt, képesek voltak akár az életüket is feláldozni ezért a célért, és nem csak az egyetértés üzenete, hanem azé az alapvető igazságé is, hogy a cél eléréséért áldozatot kell hozni, különben nem lesz az elérhető, akármennyire is közel van már hozzánk. Gondoljuk csak meg még saját céljainkért is nehezen hozunk áldozatot, hát még a közös célokért. Ha elérjük ezeket, nem lehetünk elégedettek, mert amit elértünk azt nagyon gyorsan el is veszíthetjük, ha nem vigyázunk rá, vagy nem becsüljük meg azokat, de igazán mindig csak azt tudjuk becsülni, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk, amiért megküzdöttünk. Számomra tehát ez március 15-e üzenete, a mai korban élő embereknek. Küzdjünk közösen a céljainkért, örüljünk annak, amit elértünk és küzdjünk azért, hogy a miénk is maradjon – zárta az ünnepi műsort megelőző köszöntő beszédét az általános iskola igazgatója. 

- 1848. március 15. Európa lelkes, szabadságot akaró tavaszában, egy újabb forradalom robbant, a Magyar Forradalom- hallhattuk a középiskola megemlékezését nyitó beszédében, Molnár Aranka igazgatónőtől. - Világszabadság, mondotta ki talán először az emberiség történetében, egy magyar költő, Petőfi Sándor. Ebben az egyetlen szóban, benne volt minden harcba induló álma, akarása. Szabadságot minden embernek! Boldogok voltak ők, mert tudták és érezték, hogy a szabadságnak nincsen nemzetisége, nincsen osztálya, nincsenek kiválasztottjai. A szabadság vagy van, s akkor mindenkié, ha pedig nem mindenkié, akkor ez nem szabadság. Csak egyesek külön, kiválasztott joga. Ez ellen a külön, kiválasztott jog ellen bontottak zászlót, 167 évvel ezelőtt, a magyar forradalmárok, a márciusi ifjak.

 Március 15, a magyar nemzet lelkiismeretének a napja is. Egy kegyelet teljes ünnep. Elvenni tőlünk ezt nem lehet, nem megengedhető, nem is lesz sohasem az. Mi magyarok nemcsak tudjuk, de valljuk is azt, hogy 1848 tavasza nemcsak a magyarság, de egész Európa, forradalma volt. Tehát akkor mi most március 15-ét ünnepeljük, nem csak a márciusi ifjakat, hanem egész Európa forradalmiságát is? Igen, gondoljunk a márciusi ifjakra, gondoljunk azokra az Európai forradalmárokra, akik 1848-ban a szabadságért tettek. Azt is tudjuk, hogy 1848 Európai tavasza, szabadságakaró volt. S hogyha ez a szabadságakarás nincs, ma nem ünnepelhetjük a márciusi ifjakat.

 Úgy gondolom, hogy 1848. márciusi ifjai a népből nemzetet teremtettek. Megadták nekünk, a magyarság élményét. Mostoha sors jutott az elődeinknek, a mostoha sors után azonban, ezt a magyarság élményt, ezt az örökséget, az elmúlt másfél évszázadnak az eredményeit, tovább kell vinnünk. Üzenete a mi márciusunknak az, hogy úgy lehessünk emberek, hogy magyarok maradunk. S úgy maradjunk magyarok, hogy emellett emberek vagyunk-zárta ünnepi gondolatait Molnár Aranka igazgatónő, majd a hősöket és cselekedeteiket méltató műsorral emlékezett együtt az intézmény valamennyi tanulója, és pedagógusa az 1848-as, 49-es forradalomra és szabadságharcra.

Tovább a 2015.03.15 - Március 15 - Damis- és Általános Iskolás megemlékezés képgalériához>>>

Tovább a 2015.03.15 - Március 15 - Óvodai megemlékezés képgalériához>>>