„Az ősi templomszentelési szertartással szeretnénk véglegesen az úristennek ajánlani ezt a szent helyet, hogy a vele való találkozásnak szent és örökre biztos helye legyen.”
Az ünnepség egy, az alapkőszentelést felidéző film megtekintésével kezdődött. Ezt követően dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspökének ünnepi szentmiséjére került sor. A hálaadást Dinyés Soma: Szent Tamás Oratóriumának ősbemutatója koronázta meg.
Elsőként Tamási József plébános atya emlékezett a templomépítés nehézségeire, és arra a fordulatra, amikor a település városi rangjának visszavonásához vezetett volna, ha nem épül, nem épülhet templom Martfűn.
– Fogadja Martfűt szeretetébe! – köszöntötte dr. Beer Miklós váci püspök atyát dr. Kiss Edit. – Nagyot fordult a Szent Tamás-templom alapkőszentelése óta a világ. Többször volna szükség ilyen mérföldkövekre, hogy világos iránymutatást kapjunk, merre haladjunk tovább. A legfontosabb alapkő a hit maga. Az ember idealista. Ha nem látja kristálytisztán, hogy mi a cél, mi az, ami a közösséghez, mi az, ami a teremtőhöz köti, akkor elveszett. Ebben a mi közösségünknek is és az egyház vezetőinek is nagy szerepe, fontos feladatai vannak – fogalmazott városunk polgármestere.
– Húsz esztendő eltelt, és itt van ez a templom, amellyel Martfű város életében egészen új korszak kezdődött. Amikor örülünk, hogy a gyönyörű templom megépült, és felidézzük azoknak a személyét, akiknek köszönhetjük mindezt, megemlékezünk Marosi Izidor püspök elődömről, és természetesen fájó szívvel és nagy hálával gondolunk Marosi Gáborra, aki a templomot megtervezte, megálmodta. Köszönjük mindazoknak, akik annak idején az alap összeget összegyűjtötték, amellyel elindulhatott az építkezés. Mindannyiunk nevében köszönjük Tamási József atyának, az ő fáradhatatlan buzgóságának azt, ahogy ezt a templomot kiharcolta. Szinte csodálnivaló következetességgel, akaraterővel mindenkit megszólított, hogy ez az álom megvalósulhasson. A Jóisten áldjon meg téged, és legyen a te jutalmad az, hogy újra és újra látod, hogy ez a templom otthont ad az imádkozó hívő embereknek – fordult a püspök úr a templomépítő atyához.
– Az eltelt húsz esztendő önvizsgálatra hív bennünket: miért fordultunk egymással szembe, miért bántjuk egymást? Hogy hagyhattuk azt, hogy húsz év alatt idejusson az ország? Nem szabad másokra mutogatni. Kezdjünk azon gondolkozni, hogy mit tudunk tenni egymásért. Meg kell értenünk hittel azt, hogy Jézus Krisztusban az Úristen megmutatta nekünk az életre vezető egyetlen utat, és ez az egyetlen út az önzetlen, önkéntes segítség útja.
Az Úristen mindig esélyt ad nekünk, és elvezet újabb és újabb mérföldkövekre. Mindnyájan, akik itt vagytok, azzal a tudattal menjetek majd tovább, amit Péter apostol mondott, hogy feleletet tudjatok adni, mi a ti hitetek alapja, miért vagytok ilyen jó emberek, miért tudtok ilyen szépen élni. Álljatok készen!
Ehhez kért a Jóistentől erőt, az általa megszentelt Szent Tamás-templom falai között dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke.
Herbály Jánosné