Az adóbevételekre a gazdálkodásához szüksége van az önkormányzatnak

Módosította a képviselő-testület az építményadóról szóló helyi rendeletét a 2017. november 30-i ülésén. A döntéssel a magánszemély adózók adóterhei érdemben nem változnak. A módosítás a külső ipari övezet adóalanyainak az építményadóhoz fűződő adóterheit növeli, húsz százalékkal.



A külső ipari övezetben bevezetett új adómérték az előző évihez képest közel 18 millió forinttal emelheti az önkormányzat 2018 évi költségvetésének adóbevételét, biztosítva a kieső iparűzési adó bevételek egy részének pótlását.

Az első három övezetbe az új kertes városrész, a település központi része és a régi városrész tartozik. A negyedik övezetet a 442-es főút és a 4629. számú (Martfű-Törökszentmiklós) összekötő útvonal által bezárt külterületi ipartelepen található építmények alkotják. Az ötödik övezet a kerítésekkel és épületekkel körülhatárolt úgynevezett Tisza Ipartelep.

Az önkormányzatokra, így Martfű Város Önkormányzatára is – a feladatok a központi költségvetéshez való korábbi részbeni átcsoportosítása ellenére – számtalan olyan kötelezettség hárul, melyeket a településeknek saját bevételekből kell megoldaniuk.

Az önkormányzat költségvetése évek óta stabil, ám ehhez folyamatos felelős gazdálkodás szükséges. A város működésének fenntartásához illetve a fejlesztések területén kitűzött célok megvalósításához legalább az eddigi szinten kell biztosítani a kiadások fedezetére szolgáló bevételeket.

Az egyik martfűi telephellyel rendelkező, jelentős adóerőt képviselő gazdasági társaság városunkban a jövő évtől megszünteti korábbi tevékenysége egy részét, ami akár 60-70 millió forint iparűzési adó bevétel kieséssel jár a város költségvetésében.

– A kieső iparűzési adóbevétel pótlására továbbra is az építményadó a legalkalmasabb, figyelembe véve a város helyi adóhoz kapcsolódó lehetőségeit – hangsúlyozta előterjesztésében dr. Papp Antal.

Az iparűzési adóbevétel kiesése a külső ipari övezetre vezethető vissza, ezért az építményadó mértékének emelését is csak erre az övezetre vonatkozóan kezdeményezte a polgármester. A többi övezetben – tekintettel arra, hogy a másik ipari övezetben tavaly már az adóalanyok teherviselő képességét is próbára tevő emelés történt, illetve a lakóövezetek adóterheit sem kívánatos növelni – az emelés mellőzésére tett javaslatot.

A képviselő-testület döntése alapján a külső, modernebb ipartelep adómértéke januártól 1.250 Ft-ról 1.500 Ft-ra emelkedik négyzetméterenként. A három lakóövezetben lévő építményadó rendelet szerinti körzetben továbbra is 170 Ft/m2, a negyedik, a Tisza Ipartelepet lefedő körzetben pedig 500 Ft/m2 marad az éves adómérték.

Az ebből az adónemből tervezhető éves önkormányzati bevétel összege várhatóan meghaladja a 160 millió forintot.

A helyi önkormányzati rendelet alapján a továbbiakban is mentes az építményadó alól:

-  a lakás céljára bejegyzett és használt épület vagy épületrész alapterülete törvény szerint adóköteles részének 50%-a, de legfeljebb 60 m2. Ezt a mentességet az adóalany a helyi adónyilvántartásban a nevén szereplő adótárgyai közül egy után veheti igénybe;

- a magánszemély tulajdonában lévő, a helyi adónyilvántartásban az adóalany nevén szereplő 1 (egy) garázs céljára szolgáló helyiség vagy építmény.

* * *

A magánszemélyek lakás célú ingatlanai illetve garázsai utáni kedvezmények esetében – ha több tulajdonos van – nem csak az adóalanyra vonatkozó, hanem a mindenkori tulajdonosi háttérrel kapcsolatos adatokat is folyamatosan vizsgálni kell. A kedvezmények igénybe vételénél a tulajdonosok számától függően a legkülönfélébb törtekkel kifejezhető kedvezmény-mértékek keletkeznek, jellemzően hagyatéki ügyeket követően megörökölt ingatlanoknál.

Az adórendelet módosítása során a kedvezményre vonatkozó előírásokat is pontosította a képviselő-testület, hogy azok alkalmazásával a gépi feldolgozás az új ASP (Application Service Provider – alkalmazás szolgáltatási modell) gazdálkodási és adó szakrendszerben se ütközzön akadályokba. Az országosan egységes ügymenetet biztosító rendszerhez 2018-ig, három ütemben, az összes önkormányzatnak csatlakoznia kell.

Az elfogadott módosítás legfeljebb néhány százezer forint adókiesést jelent az önkormányzat jelenlegi éves adóbevételéhez képest, az adózók javára.

* * *

A helyi adókról szóló törvény az építményadó adónemben új adóztatandó adótárgyat határoz meg. 2018. január 1-től a törvény alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Erről az adóról a jogszabályok miatt kötelező rendelkeznie az önkormányzatoknak.

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, négyzetméterben számított felülete. A törvény az adó éves mértékét 12 ezer Ft/m2-ben maximalizálja.

Miután a reklámhordozók adóztatásából eredő bevétel várhatóan nem lesz különösebb hatással a költségvetés bevételeire, a képviselő-testület 6 ezer Ft-os közepes adómértéket állapított meg, a maximálisan bevezethető adómérték felét.

* * *

Érdekes elemzést hallhattunk a képviselő-testületi ülésen az önkormányzat adóbevételeinek alakulásáról. Míg 1997-ben a város adóbevétele 555 millió forint volt, közel húsz évvel később, 2016-ban is alig magasabb összeg, 599 millió forint folyt be a helyi adókból. – Igazán nem emelkedett az adóbevételünk, húszéves inflációval számolva mára négyszeresének kellene lennie ennek az összegnek – fogalmazott a testületi ülésen dr. Papp Antal. Két évtized alatt alig emelkedett az adóbevétel, az új adónemként bevezetett építményadó ellenére sem. – Az adóbevételekre a gazdálkodáshoz szüksége van az önkormányzatnak, mert nélküle olyan nagymértékű romlás következne be a város működtetésében, amit nem tehetünk meg – hangsúlyozta a polgármester.

Herbály Jánosné