1. sz. dokumentum - John Nash - Jan Antonin Bata élete

Rövid összegzés Antonin Bata életéről

Jan Bata először 1909 őszén kezdett el dolgozni Tomás Bata-val.  1917-től Tomás Bata haláláig az irányítási és a szervezési osztályt irányítja. Kb. egy évvel Tomás halála előtt egy eladási szerződés jött létre Jan és a bátyja között, annak üzletrészének megvásárlására. Kb. 2 évig tartott, míg a szerződést teljesítették.  A nagy gazdasági világválság idején sok vállalat tönkrement.

Tomás Bata volt Jan Bata legidősebb féltestvére és bátyja és gyámja. Jan anyja, Ludmilla sokáig küzdött az ellen, hogy Tomás elvigye a fiait Zlinbe. Tomás megígérte, hogy iparosokat farag belőlük, akik az éhező népesség megmentői lesznek. Jan 1909-ben kerül Zlinbe, ahol az 5. osztályban folytatta tanulmányait. Esténként és hétvégenként a gyárban dolgozott rész munka időben, elsajátítva a cipőgyártás minden aspektusát.

Kép: A fiatal Jan Bata a bal felső sarokban a hegedűjével

1912 - Jan Bata, 14 évesen, teljes munkaidőben dolgozik a gyár adminisztratív osztályán. Miután kitanulta ezt, inasként kellett dolgoznia Karel Chud, a gyár fő tervezője és cipőkészítője mellett. Ekkor a gyárnak 230 alkalmazottja volt. 1912 elején elkezdik toborozni a gyár fő igazgatóit, Frank Kraus volt az első, aki a cég nemzetközi fejlődését elindította.

1914 - A háború kirobbanása után a gyár legtöbb dolgozóját aktív szolgálatra behívták az Osztrák –Magyar Monarchia seregébe. Jan, aki ekkor 16 éves, volt az egyetlen ember, aki értett a Mc Kay tűzőgéphez kezeléséhez és volt az, aki közel fél tucat embert tanított be a tűzőgép használatára. Ő tervezett, szerelt, irányított, hárította el a hibákat és tömte be a hiányzó lyukakat azokon a területen, ahol hiány keletkezett.

Tomás merev tekintélyelvű volt és nem tűrt ellentmondást a vezetésben, ami elég gyakran vezetett összeütközésekhez a vezetésben, míg nem az ő elképzelései alapján alakultak a dolgok. Jan és Tomás között nagy szakadék volt. Ő szinte mindent megkérdőjelezett, míg bátyjai mindent feltétel nélkül elfogadtak . Jan ilyen jellegű szemben állása vezetett oda, amit ma Bata Rendszernek neveznek. Sokan voltak a gyárban, de a végén mégis csak két ember maradt, aki a döntéseket meghozta: Tomás és Jan.

1917 - Tomás ekkor gondolta először, hogy Jan lesz az utóda

1919 - Jan-t az USA-ba küldték, hogy alapítson egy cipőgyárat Lynn-ben, Massachusetts-ben. 1920-ra a 22 éves Jan volt felelős az első nemzetközi Bata cipőgyár irányításáért. A cég felállítása Tomás szigorú irányítása alatt történt. A gyár alapításának két célja volt: az első, hogy Jan tanulja ki az amerikai cipőgyártást. A második, hogy ez a leányvállalat pénzügyileg támogassa az anyacéget. Az 1920-as évek nagy gazdasági válsága azzal fenyegetett, hogy mindkét gyárat be kell zárni, ezért Tomás bezáratta az amerikai üzemet, hogy megmentse a zlinit.

1922,23,24 - Jan Bata találmányai forradalmasították a céget. Létrehozta az eladási osztályt, számlakönyvet alkalmazott, és az anyag raktározási rendszer alkalmazásával csökkentette a szabász helyiségekben keletkezett hulladék mennyiségét.

Kép: Jan Bata és felesége, Marie, Moráviában

1923 - A Bata cég 1800 dolgozót alkalmaz

1924 - Jan javaslatára a gyár áttért a textil cipők gyártásáról a bőr cipők gyártására Jan készített 400,000 pár bőrcipőt és eladta Berlinben, még mielőtt Tomás rájött, hogy ő készíttette.

1925 - Keresztülvitte azt az elképzelését, hogy ipari városokat kellene építeni alacsony bérleti díjakkal, a lakókat kis kertes házakban kellene elhelyezni, ezzel az azonnal befektetéssel harcolhatnak a válság ellen. 1925-ben 1000 lakás készült el.

1926 - Az országban először 120 cipőbolt volt, de Jan Bata javaslatára 18 hónapon belül ezt megnövelték több mint 1000-re.

Kép: fönn Jan Bata Sokol egyenruhában 1926-ban, háttérben a cseh zászló. Lenn: Jan Bata találkozik Masaryk Csehszlovák elnökkel

1926 - A nagy siker kezdete. Ekkor kezdik alkalmazni a futószalagot az üzemekben. A futószalagot Zlinbe az USA-ból hozták be. Tomás először nem akarta alkalmazni, Jan hosszú vitákat folytatott Tomással míg végül engedélyezte a beszerelésüket. Csak az első sikeres alkalmazások után vált lelkessé. 1926-ra az összes Bata üzemben alkalmazták, bár eddigre már az USA-ból kitiltották.

Kép: Az első alkalmazása a Bata futószalagnak Kb. 1926 körül

1927 - Tomás Bata elbocsátja Jan Batát, Frank Kraust és másokat, mert azok nem akarják saját házaikat a Bata kolónián belül megépíteni. Jan távozása után a cég hatalmas veszteséget könyvelhet el 1926-ban, ezért 1927 végén Tomás Bata visszahívja Jan Batát és megteszi őt a Bata cég kutatási és gyártási osztályának a vezetőjévé.

1928 - A Bata cég 12000 embert alkalmaz és Jan Bata a Világméretű Bata Szervezet Igazgató Tanácsának a tagja

1929 - Még jóval Hitler megjelenése előtt Tomás aggódott, hogy valami történni fog.  Jan azt javasolta, hogy építsenek kis üzemeket a világ különböző részein, hisz háború esetén úgy sincs egyszerre mindenhol háború. 1930-ban létrehozták az első üzemet Indiában és a következő üzemet Jugoszláviában. A raktárak számát 2000-re emelték.

1930 - Jan célba veszi az USA-t, hogy újraszervezze az eredeti 4 boltot. Ezek számát 12-re emeli. és adott szavának megfelelően. addig nem tért vissza hazájába, míg ezek a boltok nem adtak el 500 pár cipőt naponta.

1930 - Újraszervezi a gumi üzemet, ahol bevezeti a futószalagot itt is. Kidolgozta a külföldi üzemek alapításának tervét, hisz nagy nyomás nehezedett a zlini üzemre.

1931 - újfajta futószalagot fedez fel, amelyet alkalmaznak az összes üzemben 1940-re.

Olyan osztályt hoz létre, amely a statisztikai adatokat alkalmazza a gyártási, építési, szállítási és egyéb költségek kiszámításánál egy új üzem létrehozásánál.

1931-32 során esti iskolákat, tanfolyamokat szerveznek, hogy felkészítsék a Bata cég alkalmazottait a külföldi munkára.

1931 - A Bata cég 21,000 embert alkalmaz

1932 - Tomás Bata halála előtt néhány hónappal kénytelen 5000 embert elbocsátani. Jan volt a fő szónok Tomás Bata temetésén 1932-ben.  Jan Bata megvásárolta illetve megörökölte Tomás Bata üzleti tulajdonát. Tomás nagy örökséget hagyott egyetlen fiára és feleségére is.

Jan első terve az volt, hogy visszavegyen minden elbocsátott dolgozót, ez az év végére sikerült is neki.

1932-től Jan Bata elindította tervét- ipari telepek építését a világ különböző részein: Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Anglia,Svájc, India, Szingapúr és az USA   Tíz évein belül a 14,500 főt alkalmazó üzemből egy világszerte 105, 000 fős nagyüzemmé vált

1932-1941 - Bata városok, amelyeket Jan Bata emeltetett

A dokumentum 24. oldalán látható Martfű tervezett térképvázlata, TISZAFÖLDVÁR felirattal, a képaláírás felcserélve, eltévesztve!

Térképek

A dokumentumot erre a linkre kattintva tekintheti meg >>>