Emlékezés az aradi vértanúk napján – Áldott találkozások a Tiszántúlon
Az ősz gyönyörű, ám általában szomorkás évszak – az elmúlást sejteti. Szomorú nap van, nemzeti gyásznapunk – nyitotta emlékező gondolatait Rágyanszky István október 6-án, az aradi vértanúk napja tiszteletére rendezett városi ünnepségen. A reformáció 500. évfordulója alkalmából ezen a napon, az Ünnepi Istentisztelet keretében a Martfűi Református Egyházközségbe érkezett a Tiszántúli Református Egyházkerület Vándorbibliája.
Október 6-án az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlásra, a tizenhárom aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezünk.
A református templomunk falán elhelyezett emléktábla Damjanich János honvédtábornok személyén keresztül nekik – a szabadságharc sok dicsőséget szerzett neves és névtelen hős katonáinak s vértanúinak állít emléket. Nekik, akik – a dicsőséges tavaszi hadjárat fontos állomása, a szolnoki csata előtt – itt, a Martfű-pusztán állomásoztak – idézte a forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékét az önkormányzati képviselő.
Damjanich János, a szabadságharc szerb nemzetiségű honvédtábornoka, az 1848-49-es harcok egyik legszélesebb körben ismert hadvezére. Hírnevét megalapozó, első nagyhírű haditette a Vécsey Károllyal együtt végrehajtott – itt, a környékünkön lezajlott – fényes szolnoki diadal volt, 1849. március 5-én.
Damjanich János, a szabadságharc hős mintaképe a háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetője. Ő volt a szabadságharc egyetlen tábornoka, akinek nevéhez csak győzelmek fűződnek, bár az ő csapatai vettek részt a legtöbb akcióban.
A katolikus Damjanich nevét őrző emléktábla az akkor még épülőfélben lévő református templom csupasz téglafalára lett elhelyezve, a millecentenáriumhoz kötődő eseményként, 1996-ban. Két év múlva, 1998-ban a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára készült el az 1848-as emlékmű, Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész nagyszerű alkotása. Újabb két év múlva, 2000-ben városunk középiskolája felvette a magyar szabadságért életét áldozó tábornok nevét.
Fiatal, hét évtizedes múltra visszatekintő városunkban az emlékhelyeink is fiatalok, ám méltóak a 168 -169 évvel ezelőtti dicsőséges eseményekhez. S büszkék lehetünk arra, hogy itt vagyunk: nagyszerű események színhelye ez a föld, ahol most állunk – hangsúlyozta ünnepi beszédében Rágyanszky István.
A forradalom és szabadságharc hősei előtt, a Damjanich-emléktáblánál tisztelettel, főhajtással, a gyász és az emlékezés koszorúival adóztak az önkormányzati intézmények, a civilszervezetek és a pártok képviselői.
Az aradi vértanúk napja és a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepi Istentiszteletre a református egyházközségbe érkezett a Tiszántúli Református Egyházkerület az ünnepi alkalomra egy példányban készült, egyedi díszkötésű, 1400 oldalas Vándorbibliája.
– A Reformáció 500. és a Tiszántúli Református Egyházkerület fennállásának 450. évfordulója alkalmából vándorútra indított Szentírás 2017. január 1-től 2017. december 31-ig bejárja az összes tiszántúli gyülekezetünket Záhonytól Szegedig. Kézből kézbe és gyülekezetről gyülekezetre jár majd a díszkötéses könyv, amelyet vinni és fogadni kell, amelyre vigyázni és figyelni kell, amelyet érdemes felnyitni és elolvasni belőle az aznapra kijelölt verseket – olvasta fel a Szentírás vándorútjának állomásain elhangzó köszöntőt Kupai-Szabó Kornél református lelkész. – A Biblia számunkra mindent meghatározó és semmivel felül nem múlható mérték: a hit normája, életünk igazodási pontja. Az egykori debreceni teológia professzor, Csikesz Sándor legendás mondása szerint a Biblia: „Ige, mert ihlet a köntöse, ígéret a sugárzása, igazság a lábnyoma, ünnep a reád mosolygása, üdvösség az ölelése, igézet a hatalma.”
Isten írott Igéje 2017-ben szó szerint mozgásba akar hozni bennünket, hogy lépjünk közelebb egymáshoz, hajoljunk a szentírás fölé és olvassuk szavait, majd kísérjük át a következő helyszínre, hogy így találkozásaink serkentője legyen – áll a köszöntőben.
A Vándorbibliához tartozó kísérő könyvben minden gyülekezetnek saját oldalt nyitottak a református közösség bejegyzései számára.
Hozzánk a rákóczifalvai gyülekezet tagjai hozták el a Szentírást, amelyből a református gyülekezet kijelölt tagjai olvasták fel Isten Igéjét. A vándorútra indított Biblia a tiszaföldvári gyülekezetnél folytatja útját, erősítve a Tiszántúli református egyházközségek összetartozását.
Az ünnepi alkalmat, Vajna Katalin Csokonai alkotói-díjas karnagy vezényletével, a JNSZ Megyei Karnagyok Kamarakórusának ének szolgálata tette még emelkedettebbé.
– Adjunk hálát azokért az emberekért, akik a történelemben a te eszközeid voltak. Akik nem sajnáltak dolgokat odaadni nemzetért, egyházért, közösségekért, országért. Legyen áldott mindazok emléke, akik sokat tettek értünk, sokat tettek a közösségért! – kérte Isten áldását az Ünnepi Istentiszteleten Kupai-Szabó Kornél, nemzetünkre, gyermekeinkre és a református gyülekezetekre, hogy ne csak múltunk, hanem jövőnk is legyen.
Herbály Jánosné