„Csak az hal meg, akit elfelednek” – Halottak napja
Mindenszentek ünnepén, majd az azt követő napon elhunyt szeretteinkre, barátainkra, családtagjainkra emlékezhetünk idén is, Halottak napján.
A több mint ezer éves hagyomány - mely a XV. századtól vált hivatalos ünneppé - fohászokra, imákra sarkalja a hívőket, ezáltal elősegítve, gyorsítva az alapvetően bűnös lelkek megtisztulását, mihamarabbi mennyországba kerülését.
Hittől, hitvallástól függetlenül hazánkban a csendes megemlékezés napja ez. Koszorúk és virágok díszítik a síremlékeket, estére pedig a meggyújtott mécsesek sápadt fénye emlékeztet halottainkra.
Számos, a régi hagyományokból megmaradt szokás is beleolvadt a katolikus vallás e szent ünnepébe. Nem meglepő hát, hogy ilyenkor a sírok megtisztításának is rendkívül nagy a szerepe. Ekkor ugyanis, a népi hiedelem szerint, ha az elhunyt lelke meg van elégedve nyughelyének környezetével, nem hagyja el azt. Több helyen mégis azt tartják, ilyenkor hazalátogatnak halottaink, így van ahol még terítéket is készítenek számukra, étellel, itallal várják őket az asztalnál.
„Azt hiszem, olykor egy személyiség varázsa annyira jellegzetes, hogy soha nem hagyja el teljesen a Földet, hanem szétszórtan örökre megmarad azoknak a szívében, akik szerették” – írta Chris Candall szeretett halottainkról.
Kupeczki Ádám