Cél és eszköz a megújuló energiahordozók használata

Elkészült Martfű Fenntartható Energetikai Akciótervének munkaanyaga. A tervezetet többfordulós társadalmi vitára bocsátja az önkormányzat a lakosság és a helyi vállalkozások körében. Értékelik a beérkezett javaslatokat, észrevételeket, majd ezek ismeretében kerül sor az energetikai akcióterv véglegesítésére - döntött a képviselő-testület a június 28-i ülésén.



Martfű Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2011 novemberében kezdeményezte a települési Fenntartható Energetikai Akcióterv elkészítését.

- Szerettünk volna rálátni településünk energiagazdálkodására, hogyan tudunk a lakosságnak segíteni, a vagyonunkkal úgy gazdálkodni, hogy a lehető legjobban hasznosuljon, s mindezt a lakosságnak is szolgáltatni tudjuk, amellett, hogy a „környezetterhelési lábnyomunk” minél kisebb legyen - foglalta össze a legfontosabb célkitűzéseket dr. Kiss Edit polgármester.

Az akciótervet az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség készítette. A nyíregyházi székhelyű ügynökség működésének célja az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása, az új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, illetve az energiadiverzifikáció támogatása az Észak-Alföldi régióban. (www.enerea.eu)

- Ahhoz, hogy egy település, egy város az energiahatékonyságát növelje és a megújuló energetikai forrásokat minél jobban használja, szükség van támogatásokra. Ha van egy ilyen energia akcióterve a településnek, hosszú távokat célozva, az komoly lehetőségeket teremthet a hazai pályázatokon túl, az uniós pályázatok terén is - erősítette meg Vámosi Gábor, az energia ügynökség igazgatója a képviselő-testületi ülésen. Az európai uniós pályázatoknál követelmény a Fenntartható Energetikai Akcióterv. Az Észak-Alföldi Régióban két ilyen tervezet készült eddig, másodikként a Martfűre vonatkozó.

- Egyik legnagyobb jelentőségű programunk elfogadása előtt állunk, amely a képviselő-testület ciklusprogramjába is foglalt, igen jelentős elhatározásokat tartalmaz.  A vállalkozók és a lakosság széleskörű bevonása nélkül azonban ez a program nem valósulhat meg. Ha sikeres lesz a társadalmi vita, akkor jelentős támogatottsággal tudjuk véghezvinni hosszú távú energetikai elképzeléseinket, mi, vagy az utódaink - hangsúlyozta városunk polgármestere.

A Fenntartható Energetikai Akcióterv a klímavédelem jegyében készült, amelynek két legfontosabb lehetősége az energia-takarékosság és a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználása. A globális klímaváltozási szempontokon túlmenően, az energetikai program lehetővé teszi az itt élők életminőségének emelését, az egészségesebb települési környezet kialakítását és a turisztikai vonzerő növekedését is.

Az energia-takarékosságból és a megújuló energiák használatából adódó megtakarítások a vállalkozások és a lakosság részéről rövidtávon az energiaköltségek, hosszú távon pedig a fosszilis energiahordozók árváltozásaitól való függőség csökkenésében, az energiaköltségek kiszámíthatóságában jelentkeznek. Az önkormányzat költségvetésében ezeken felül még jelentős gazdasági előnyként jelenik meg a munkahely-teremtés, a helyi vállalkozások fejlesztése, valamint - az elérhető támogatások, esetleg a megtakarított széndioxid értékesítésének segítségével - az energetikai beruházások kedvező finanszírozása, illetve az önkormányzati vagyon gyarapodása.

A Fenntartható Energetikai Akcióterv (SEAP) fő célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése, ami Martfű esetében elsősorban nem az energia-fogyasztás csökkentésével, hanem sokkal inkább a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazásával érhető el. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása összhangban van a termálvízre alapozott turizmus városfejlesztési koncepciójával, valamint a nagyvállalkozások gazdasági érdekeivel. A javasolt intézkedések megtétele esetén Martfű gyakorlatilag önellátóvá válhat megújuló energiákból úgy, hogy egyúttal a széndioxid-kibocsátást is az elvárásoknál jóval nagyobb mértékben csökkenti.

Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak az energia-felhasználásban, hiszen nemcsak közvetlenül, hanem az ott lakók és a településen működő vállalkozások befolyásolásával, közvetve is sokat tehetnek a fenntartható energiagazdálkodás megvalósítása érdekében.

A globális klímaváltozási szempontokon túlmenően, az energetikai program lehetővé teszi az itt élők életminőségének emelését, az egészségesebb települési környezet kialakítását és a turisztikai vonzerő növekedését is.

A program kiemelt része a megújuló energetika témakörének népszerűsítése és gyakorlati bemutatása. A megvalósítás sarkalatos pontja, hogy mivel az élhetőbb városban mindenki jobban érzi magát, ezért mindenkinek részt kell vennie a megvalósításban is.

Az akcióterv, az előírásoknak megfelelően, ismerteti az elmúlt nyolc év széndioxid-kibocsátásának tényadatait, a változások okait, a város által számításba vett fejlesztéseket és ezek várható hatását a 2020-as kibocsátásra. A korszerűsítések megvalósulásának előfeltétele a finanszírozási háttér megteremtése, ezért bemutatja az önkormányzat költségvetését és az egyéb elérhető forrásokban rejlő lehetőségeket is.

Martfűn a 2011-2014-es időszak fenntartható fejlesztését a 2011 áprilisában elfogadott „Martfű Város Településfejlesztési Terve és Gazdasági Programja” irányozza elő. E dokumentum stratégiai céljai: a lakónépesség megtartása; a településen működő kis- és nagyvállalkozások működésének megőrzése; korszerű energia-gazdálkodás és hulladék-kezelés; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a szükséges önerő előteremtése.

Az EU által 1990-hez képest 2020-ban elvárt 20%-os széndioxid-kibocsátás csökkenés elérésének alapfeltétele, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek Fenntartható Energetikai Akciótervvel, mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, melyekkel a kívánt emisszió-csökkenés biztosan elérhető.

Az utóbbi években jelentős energetikai fejlesztések valósultak meg a nagy ipari vállalkozásoknál és az önkormányzatnál is, megjelentek a környezetkímélő, megújuló energiaforrások (napelem, biomassza, geotermia). A város külterületén üzemelő nagyvállalkozások igen jelentős mennyiségű megújuló energiát állítanak elő, s ennek figyelembe vételével összességében már kiemelkedően magasnak tekinthető hazai viszonylatban a megújulók részaránya.

A megújuló energetika terén, a 2011-ben megvalósított napelemes beruházás révén, az önkormányzat az Energiaklubtól elnyerte a „Napkorona-bajnok település” címet.

Az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a geotermikus energiakészlet képes lenne biztosítani számos intézmény és lakás hő- és hűtési energia-ellátását, valamint az ipari létesítmények technológiai hőigényét is. A komoly geotermikus potenciál mellett hazai szinten kifejezetten kedvezőek a helyi adottságok a nap- és szélenergia hasznosítására is.

A helyi koncepció része a belterületen rendelkezésre álló termálvíz teljes felhasználása a távfűtési rendszer kiterjesztésével, valamint, a távfűtő rendszer további bővítésével, az ipari üzemekben meglévő szabad gőzkapacitás hasznosítása.

A nagy mélységű geotermikus tárolót a belvárosban 1988-ban geotermikus hasznosítás céljából lemélyült két azonos réteget feltáró mélyfúrással tárták fel a cipőgyár, illetve a mai strandfürdő területén. A két termálkutat - mindkét irányban működőképes - vezeték kötötte össze, hogy üzemszünet, javítás esetén ki tudják segíteni egymást. A nyomvonal mentén felépült társasházak és a cipőgyár irodáinak fűtését is termálvízzel oldották meg. A kutak és a távhő-ellátó rendszer telepítése átgondolt tervezésről tanúskodik. A távhő-vezetékek egy része illetve nyomvonaluk jelenleg is rendelkezésre áll, elvileg felújítható.

A helyi villamosáram-előállításban a megújulók várhatóan felülmúlják a fosszilis alapú energia-termelést, megjelennek kisüzemi méretű áramtermelő berendezések is. A helyi hő-előállításban is lényegesen növekszik a szilárd biomassza (bioerőmű) és a geotermia (távfűtő rendszer) aránya. Legnagyobb jelentőséggel Martfűn ebben a folyamatban a Tisza Joule Kft. által tervezett 8 MWe kapacitású bioerőmű bírna, amely képes lenne a Tisza Ipartelep és az önkormányzat energiaigénye meghatározó részének megtermelésére.

A magyar épületállomány energetikai állapota az EU-átlagnál sokkal rosszabb, és ez vonatkozik a közintézményekre is. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben fogyasztjuk el, ezért azok átalakítása, korszerűsítése különösen jelentős potenciált jelent az energetikai területen és a károsanyag-kibocsátásnál.

Az önkormányzati intézmények épületei közül különösen nagy az energiavesztesége a Május 1. úti óvoda, a Művelődési Központ, az Egészségház valamint a Damjanich János Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium épületeinek, ezért mindenképpen indokolt lenne a külső felújításuk.

2012-től kötelező a fűtött ingatlanok értékesítése, illetve hosszabb távú (1 évet maghaladó) bérbeadása előtt energetikai tanúsítványt készíttetni. A tanúsítvány kategóriákba sorolja az ingatlanokat egy négyzetméterre vetített energia-felhasználásuk alapján, mely várhatóan az értéküket is befolyásolja majd. A kormány, az uniós törekvésekkel összhangban, 2015-től tovább szigorítaná az új építésű ingatlanokkal, illetve felújított vagy bővített épületekkel szembeni energetikai követelményeket.

A lakóépületeket illetően elsősorban a földgáz-tüzelésű lakossági ingatlanok korszerűsítésének támogatása tenné környezetbarát és költséghatékony módon lehetővé az energia-fogyasztás korszerűsítését. A koncepció része a lakásonként a külső épület-felújítások (kivéve az önmagában megvalósuló nyílászáró-korszerűsítés) segítése, valamint a passzív házak építésének támogatása is.

A Fenntartható Energetikai Akcióterv a 2012 - 2020 közötti időszakra javasolt intézkedések beruházásigényét is számszerűsíti, városi szinten mintegy 10 milliárd forintban. Az önkormányzatnál 600 millió forint beruházási és 6 millió Ft/év működési költségigény jelentkezne. A beruházási költségek finanszírozását uniós és nemzeti pályázatok teszik lehetővé (megújuló energetikai projektek előkészítésében és finanszírozásában való segítségnyújtás, önerő-támogatás, önkormányzati infrastruktúrafejlesztési kötvényfinanszírozási program, megújuló energiaforrás lakossági hitel, társfinanszírozás stb.).

A Martfűn már bevált, helyi vállalkozások működését segítő alaphoz hasonlóan, egy, a helyi energetikai fejlesztések finanszírozására szolgáló pénzügyi alap hosszú távon is garanciát jelentene az energetikai program tényleges megvalósulására.

A koncepció készítői javasolják a település az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségéhez (www.ehosz.hu) való csatlakozást is, újabb ötletek, közös pályázatok, valamint a szakmai kapcsolatépítés érdekében.

A Fenntartható Energetikai Akcióterv fontos eleme a lakosság fenntarthatósággal, károsanyag-kibocsátással, energia-takarékossággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek bővítése. Az önkormányzati döntések előkészítésébe, különösen a nagyobb horderejű beruházásokat megelőzően, a társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteket és a lakosságot is be szeretnék vonni. Ismeretterjesztő előadások, energetikai rendezvények biztosítják a kellő tájékoztatást. Az önkormányzat saját honlapján internetes közmeghallgatás és szavazási lehetőség, elektronikus állandó fenntarthatósági fórum, kérdezési és véleménynyilvánítási lehetőség segíti majd az energetikai program megismerését, végleges formába öntését és elfogadtatását.

Herbály Jánosné

Televíziós összefoglaló >>>

Martfű fenntartható energetiakai akcióterve - Munkaanyag (PDF) >>>

2012-07-03 16:38