Önkormányzat






































Középfokú oktatás Martfűn a cipőgyártás aranykorában és az után…

A Damjanich János középiskola épülete

„A fiatalságnak legyen módja és ereje okosan és tartalmasan élni”

A zlini központú Bata cég terjeszkedésének az 1930-as évekre Magyarország lett az üzleti célpontja. Erre a célra a martfűi Szobotka-féle birtokot vásárolták meg és itt építették fel a gyárat. A Cikta Rt. vezetősége 1944 nyarán egy tanulóotthonos szakiskolát (tanonciskolát) hozott létre az akkori szakminisztérium engedélyével. A felvételi után 30 fiú tanulóval 1944. szeptember 9-én beindult a CIKTA Munkásiskola. A tanterem és az internátus a ma I. munkásszálló néven ismert épületben volt. A gyár központja miatt cseh nyelvet is tanultak, az államosításig hit és erkölcstan is szerepelt a tantárgyak között. A háború következtében az első tanév október elején befejeződött, és a képzés egy év múlva indult újra. Ekkor már lányokat is felvettek. Az országban egészen egyedülálló iskolatípust alakítottak ki, melynek feladata elsősorban az ifjúság munkára nevelése volt. A gyakorlati munka a gyár kézi és termelőüzemeiben zajlott, a tanítás délutáni és esti időpontban az internátus emeletén folyt. Szombatonként leventefoglalkozásokat tartottak. A szigorú fegyelem, a rend, a takarékosság megkövetelése az iskolai élet minden részére kihatott.

Egykori cipõgyári tanuló
Egykori cipõgyári tanuló

Az államosítás idején átszervezték az oktatási intézményt, de a tanműhely a gyár tulajdonában maradt. A Könnyűipari 3. számú Iparostanuló Iskolában először másfél, majd két év volt a tanulmányi idő. Továbbra is délután volt az oktatás, délelőtt a gyakorlati munka. 1953-ban a diákok aljazókra és felsőrészkészítőkre tagozódtak

A munkásszállón kialakított tantermekből 1955-ben két, egymással szemben lévő új, eredetileg felvonulási épületnek szánt, földszintes épületbe költözött az oktatás és a kollégium. Ekkor a lányok (cipőfelsőrész készítők) két és fél évig, a fiúk (aljakészítők) három évig tanulták a szakmát.

Az 1957/58-as tanévtől kezdődően az iskola közvetlenül minisztériumi felügyelet alá tartozott, és a Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Tanintézete néven szerepelt. Ekkor a 14 osztályba összesen 265 tanuló járt, többségük, 232 diák kollégista volt. A délelőtti oktatás mellett délutánonként felnőtt szakmunkás tanfolyamokat is szerveztek.

A Könnyűipari Minisztérium 1960-ban adott engedélyt arra, hogy Martfűn, az országban elsőként cipőipari technikum induljon 36 fővel. Ez a típus új pezsgést hozott az intézményben, az osztályt azonban egy év múlva Budapestre helyezték át, majd ez a képzési forma meg is szűnt.

A tanulóotthoni és az iskolai nevelőmunka egyre eredményesebb lett. A diákok kulturális és művészeti kibontakozásának a fotó-, irodalmi, színjátszó szakkörök, az énekkar és két tánccsoport adott teret. A magas szintű oktatás, képzés eredményeként újabb minőségi előrelépés következett be a szakmai képzésben. Az 1964-65-ös tanévben, minisztériumi kezdeményezésre, az országban elsőként Martfűn kezdődött a cipőipari szakközépiskolai képzés. Az új gazdasági mechanizmusra hivatkozva korszerű gépekkel igyekeztek felszerelni a tanműhelyt.

Az 1973-74-es tanévet az új iskola építése és átadása határozta meg. Az elkészült két épületszárny összekapcsolta a két földszintes internátust és egyben lezárta Tisza felé néző oldalt. Két év múlva pedig korszerű, nagy tornacsarnokot emeltek. Az 1979-ben átadott, kézilabda és futópályákat magába foglaló sportudvar megalapozta az atlétikai és kézilabdás országos sikereket.

Taktikai megbeszélés Széchenyi Zoltán testneveleõ szaktanárral
Taktikai megbeszélés Széchenyi Zoltán testneveleõ szaktanárral

Új színfoltként külföldi (algériai) diákok tanulták a szakmát Martfűn egy államközi egyezmény alapján.

Az intézmény felügyeletét a megyei tanács művelődési osztálya vette át. Ezekben az években az ismert és elismert intézmény a fénykorát élte. Az 1981-es szakfelügyeleti látogatás alkalmával az iskolát az ország legjobbjai közé sorolták. Az 1981-82.es tanévben kísérleti lehetőséget kaptak az 5 napos munkahétre való átállás kipróbálására, a tapasztalatok összegzésére.  Az iskola gyakran adott helyett a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőinek, ahol a diákok sorra dobogós helyen végeztek. A szakmában elért eredmények miatt ismét a martfűi iskola kapta meg az országban elsőként a technikusképzést. Ezzel egy időben magasabb szintre emelkedett az intézmény technikai felszereltsége is, 1986-ban számítógépes szaktantermet alakítottak ki.

Az országban elinduló rendszerváltás gazdasági következményei kihatottak az iskolára is. A cipőipar hanyatlani kezdett, emitt egyre kevesebb tanuló jelentkezett. Elkerülhetetlenné vált az újabb profilváltás. Az iskola a gimnáziumi oktatás bevezetése mellett döntött, mely 1992-ben indult meg. Az első évre 25 diákot vettek fel, akiknek hozott tanulmányi átlaga 4,3 volt.

Forráselemzés - Pécskõi Miklós tanár úr történelem óráján
Forráselemzés - Pécskõi Miklós tanár úr történelem óráján

Az iskola életében jelentős lépés volt, hogy az ipartelepről a tanműhely is ebbe az épületbe költözött. Elkezdődött a bőrdíszműves szakmai képzés, és a számítástechnika területén ECDL-vizsgaközpont lett az intézmény. A gimnáziumban elindultak a sporttagozatos és nyelvi előkészítő osztályok. Létrejött a Martfűi Középiskoláért Alapítvány, 1994-ben pedig a nevelő és oktató munka segítése céljából létrehozták az Iskolaszéket. A szűkülő anyagi kereteket pályázatokkal bővítették. Ilyen forrásból tudták felszerelni az újabb számítástechnikai szaktantermet is. Azért, hogy az egyre nehezebb anyagi körülmények között élő tanulók számára is biztosított legyen a legalapvetőbb felszerelés, az iskola könyvtárában létrehozták a tankönyvbázist. A közel 25 000 kötetes könyvtár, a korszerű számítástechnikai géppark mind-mind az oktatást segíti.

Informatika órán
Informatika órán

Az 1994-95-ös tanévben újabb iskolatípussal próbálkoztak. Az úgynevezett intenzív osztály végzett szakunkás tanulói két év alatt leérettségizhettek.

A bőrös szakma fokozatos leértékelődésével, oktatásuk iránt minimálisra csökkent a kereslet, ezért szakmai profilváltásra volt szükség. A fenntartó önkormányzat jóváhagyásával a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztrációs szakmacsoport keretében oktatható szakképzésekre esett a választás.

Az ország különböző részeiről érkező diákok szívesen idézik fel iskolás éveiket, az ünnepségeket, a kirándulásokat, a nyári táborokat, a vidám kollégiumi rendezvényeket. Az intézmény történetének igazgatói, tantestületei az oktatáson túl mindig is fontos hangsúlyt fektettek a felnövő generáció nevelésére. A rendszerváltás utáni létbizonytalanság időszakában még hangsúlyozottabbá vált, hogy az iskola a diák második családjává váljon. A generációváltásokkal sokat változott az egyéni szabadság, a diákjog kérdése, valamint a kötelezettségekhez való lazuló hozzáállás. Az iskola fennmaradása, továbbélése mellett talán az jelenti most a legnagyobb kihívást, hogy egy új hangot megtalálva ugyan, de az általános műveltséget és a szakmai tudást biztosítsa továbbra is.

Interaktív tábla segíti a ma tanulóinak oktatását
Interaktív tábla segíti a ma tanulóinak oktatását

Mindezt annak a gondolatnak jegyében, amit egyik igazgatójuk fogalmazott meg: „A fiatalságnak legyen módja és ereje okosan és tartalmasan élni. Kívánom, hogy legyen igénye mindenkinek minden nap tevékenykedni, hasznosan élni, jót tenni!”