Önkormányzat








































19. sz. dokumentum - John Nash - Otto Heilig levél részletek

Levél részletek...

1. levél  Ottó Heilig írta Fenyvesi úrnak - A képekhez, amelyeket elküldött szeretne kommentárt fűzni, hogy jobban illusztrálja a cikket, amelyet ’Bata és a zsidók’ címmel írt.

A  képeken Tomás Bata, Jan Bata, a cikk szerzője, propaganda kiadványok  illetve az Otto Hlavicka- nak írt levél angol fordítása található. ( A levélben Hlavicka támogatja Heilig azon szándékát, hogy külföldön dolgozzon a Bata cégnek, és felajánlja minden lehetséges segítségét.)

A megsárgult dokumentum a Bata család két generációjának történetét meséli el.  Tomás Bata életével kezdi, aki alig 20 évesen az USA-ba megy tapasztalatokat szerezni és amikor hazatér azzal ötlettel áll elő, hogy a nehéz kézi cipőgyártás helyett a gépire kellene átállni. A családban mindenki bolondnak tartotta kivéve Antonin.  Teljesen új, abban a korban szokatlan ötletekkel állt elő, például felére csökkentette a cipők árát, hogy eladja a készleteket és újfajta termelést vezethessen be. Az ötletekbe és az emberekbe fektetett be. Gyakran küldte dolgozóit külföldre, ezáltal azok olyan új dolgokat hoztak, amellyel korszerűsíteni tudták a termelést, számlázást, könyvelést.

A Bata vállalatnál semmiféle etnikai, vallási megkülönböztetés nem létezett, ami a hitleri Európában nagyon különlegesnek számított. Az egyetlen fontos dolog az volt, hogy elfogadják-e a vállalat elveit, a fegyelmet, amit elvárnak tőlük. Ha igen, szeretettel fogadták őket biztosítva az előrelépés és a nyereség lehetőségét. Gyakran hozott, be külföldi munkásokat is.

Ha a zsidó alkalmazottak számarányát nézzük a két világháború között,az kb 1%-a a több tízezer dolgozónak és irodai személyzetnek. A zsidók jobban szerették az önálló utat járni, ezért nagyobb számban találjuk őket az értékesítési területeken. A gazdasági világválság szintén hatással volt a Bata gyár működésére, a megszorításokkal a gumi előállítás bevezetésével.

Tomás Bata az alapító, az úttörő és génius 1932-ben meghalt (ő volt az egyetlen fiú apja első házasságában) a vállalatot egyetlen fiára ifjabb Tomasra nem hagyhatta annak életkora miatt, így  örökösének Jan Batát jelölte, aki a féltestvére volt, mert apja második házasságából született.

Jan Bata ahelyett, hogy csökkentette volna a termelést, leányvállalatokat hozott létre világszerte. 1933-ra Európában egyedülálló módon 9 cipőgyára működött és ekkor kezdte meg működését egy nagyon fontos gyár Indiában, Calcuttában.

A cikk szerzője a zsidókhoz való viszonyról ír. Megemlíti Tomás Bata gyermekkori barátságát két zsidó fiúval, akik a helyi aszalt gyümölcs importáló fiai voltak, és később nagyon fontos pozíciót láttak el a Bata vállalaton belül. A Meisel fivérekről van szó, akik közül az egyik Bécsben volt a vállalat ügyvéde és az Anschluss utáni napon Jan Bata saját repülőgépén menekítette ki a biztonságba. A másik fiú pedig export manager lett, és így menekült meg Hitler elől. 

A náci propagandát semmi sem gátolta meg abban, hogy Jan Batát zsidónak titulálja, annak ellenére, hogy tisztán szláv és katolikus eredetű volt. A Sziléziában működő cipőgyár tüske volt a németek szemében. 1938. júniusában, 3 hónappal a müncheni egyezmény előtt Jan Bata találkozott a német ipari és kereskedelmi miniszterrel, aki közölt, hogy az ellen irányuló támadás csak birodalmi érdek és semmi személyes.

A müncheni konferencia idején 45 zsidó alkalmazott dolgozott Zlinben és a környező telepeken.

Amikor a szerző megkereste Hugó Hlavnickát (aki Jan Bata sógora volt) a problémájával, ő beavatta a tervükbe, hogy minden zsidó alkalmazottjukat külföldre fogják menekíteni, mint a vállalat képviselőjét. Különböző országokba és városokba fogják őket küldeni.  Így kerültek a dolgozók Londonba, Buenos Airesbe, Bangkokba, Chicagoba, San Paulóba stb.  A szerző 12 nappal Prága megszállása előtt jött el az országból, mindenféle összeg nélkül, mert a bankok már fasiszta igazgatás alatt álltak. Jan Bata még egy gesztust tett: saját dollár számlájáról 300 dollárt biztosított mindannyiuknak.  E nélkül a segítség nélkül nem élték volna túl.

1939. március 16.-án létrejön a Cseh – Morva Protektorátus és néhány napon belül érvénytelenítették a vállalat összes külföldi zsidó partnerével. 1940-ben a szövetségesek feketelistára tették Batát és cégeit.

A szerző 33 évvel az események után is nagyra értékelte az emberi szolidaritást és a bátor cselekedeteket.

A dokumentumot erre a linkre kattintva tekintheti meg >>>

 

2013-04-29 15:05