Önkormányzat
































Játékvár Óvoda és Bölcsőde

Sok idő telt el az első hazai kisdedóvók létrehozásától a mai modern óvodákig. A martfűi létesítményeknek ugyan nincs ilyen hosszúfonalú történetük, a jelent is meghatározó múltjuk azonban igen változatos.

Az anyaölből kikerülő és az iskolapadba beülő gyermeki életszakaszt öleli fel a bölcsőde és az óvoda intézményrendszere. A város iparosodása stabil életlehetőségeket kínált a fiatal családoknak. Az egyre növekedő gyermeklétszám újabbnál újabb nevelési intézmények építését, vagy a már meglévők bővítését eredményezte. Az összevont intézmény ma Játékvár Óvoda és Bölcsőde néven biztosítja a martfűi gyermekek gondozását és nevelését hat hónapos kortól hétévesig, a legkorszerűbb módszerekkel és magas színvonalú szakmai igényességgel. A szülők és a pedagógusok közötti sokrétű együttműködés igazi nyertese: a gyermek.

1.Óvodai kép a kezdetekbõl
Óvodai kép a kezdetekből

A martfűi óvoda és bölcsőde „gyermekkora” A nagy létszámú női munkaerőt foglalkoztató Cikta Rt., első kezdeményezésként, 1948-ban egy családi házban rendezett be egy, ahogy akkor nevezték, napközi otthont, 20-25 gyermek részére. Mivel egyre több kisgyermekes családanya vállalt munkát az üzemben, ezért egy 76 férőhelyes napközi otthon megépítésére hoztak határozatot, majd, az újabb igényekhez igazodva, 90 fő befogadására alkalmas napközi épült.

A Kossuth úti óvoda ligetes, kertvárosi környezetben, a település első községi óvodájaként 1955-ben kezdte meg működését, az óvárosban egy kétszobás szolgálati házban. A jelenleg is használatos épület 1961-ben nyitotta meg kapuit két csoport számára, majd tíz év múlva bővült még egy csoporttal. Az 1980-as években az óvárosi településrész rohamosan fejlődött, sok új családi ház épült. A gyermeklétszám megnőtt, szükség volt további bővítésre. Az önkormányzat kibérelte az eddigi Kossuth úti óvoda melletti épületet, így az átalakítások után a kilencvenes évek első felében négy csoport működött. Majd 1996 szeptemberétől újra három csoportban nevelik a gyermekeket. A felszabadult csoportszobát tornahelyiséggé alakították.

A Május 1. úti óvoda az akkori városközpontban, 1956-ban létesült. A négy helyiségből álló épületben húsz kisgyermeket gondoztak. Ezt megelőzően a Béke úti óvodába járhattak az üzemis gyerekek. A Tisza Cipőgyár 1990 januárjában ezt az óvodáját is átadta az önkormányzatnak. A Tisza folyó közelsége, a parkok békés, természetes közeget nyújtanak az óvodának, ami azért fontos, mert a gyermekek többsége lakótelepről érkezik. Az épület jelenleg ötven gyermek befogadására alkalmas.

Farsangon

 

Farsangon

Elsődlegesen ugyancsak a gyárban dolgozó szülők gyermekei járhattak a Május 1. úti óvoda közelében létesült úgynevezett „Macis óvodába”. A ma garzonként használt épületben nehéz anyagi helyzetű fiatal, kisgyermekes családok élnek.

A kisgyermekes anyák gondjain igyekezett segíteni a Tisza Cipőgyár vezetősége, amikor 1954 novemberében, ideiglenes jelleggel egy családi házban kialakították a település első bölcsődéjét. A bölcsőde iránti igény fokozódott, ezért két év múltán az akkori gyárvezetés egy 40 személyes, korszerűen berendezett bölcsőde építéséről döntött. Az új, kétszintes épület az akkori követelményeknek minden szempontból megfelelt. A hatvanas években ezt az épületet, a növekvő igényeknek megfelelően, belső átalakítással, húsz férőhellyel bővítettek. Az intézményt az addigi fenntartója, a rendszerváltás éveiben, 1990-ben átadta a város önkormányzatának, és városi bölcsődeként működött tovább.

Az épület jelenleg a település Egészségháza, a bölcsőde ma egy másik épületben található. Az új bölcsődében az országosan elfogadott program alapján gondozzák a kicsiket. A bölcsőde ma a Játékvár Óvoda és Bölcsőde tagintézménye.

Játszunk együtt - Bölcsõdei foglalkozás
Játszunk együtt - Bölcsõdei foglalkozás

Bővülő igények, folyamatos módszertani megújulás

A Munkácsy úti óvoda a város jól megközelíthető részén a hetvenes évek elején épült. Lakótelepi és kertes házak veszik körül. Kezdetben három csoporttal, majd pár éven belül négy csoporttal működött, száz férőhellyel. A csökkenő gyermeklétszám következtében 2004-től ez az óvoda is három csoporttal működik. A felszabadult helyiséget tornaszobaként használják.

Martfű életében rövid ideig működött a 2. számú Munkácsy úti óvoda, melynek modern épülete korszerű gyermeknevelésre adott lehetőséget. Elkészülése után pár évvel viszont egyre inkább éreztette hatását a csökkenő gyermeklétszám. Ez az óvoda a kihasználatlansága miatt megszűnt, jelenleg rehabilitációs foglalkoztató működik benne.

Búcsú az óvodától
Búcsú az óvodától

Az óvodák egy ideig az általános iskola igazgatása alatt álltak, majd önálló összevont intézményként működtek tovább Városi Óvodák és Bölcsőde néven. Az intézmény 2007. szeptember 1-jétől a mezőhéki óvodával bővült. Az intézmény ma Játékvár Óvoda és Bölcsőde néven biztosítja a martfűi gyermekek gondozását és nevelését hat hónapos kortól hétévesig. A Portyázó Porontyok Alapítvány az óvodákba, bölcsődébe járó gyerekek foglalkoztatását, tapasztalat- és élményszerzését támogatja.

Martfűn jelenleg az oktatási, nevelési intézmények szakmai fejlesztését az úgynevezett kompetencia alapú oktatás általánossá tétele jelenti, melyre 64 millió forint összegű támogatást nyert a város. Az új szakmai módszert, az általános és középiskola mellett, óvodai csoportokban is bevezették. Fogadtatása pozitív mind a szülők, mind a gyermekek körében.

A pedagógusok, a gondozók, a folyamatos önképzés mellett, különféle módszertani kurzusokon bővítették, bővítik a változó igényekhez igazodó szakmai tudásukat.

A Munkácsy, a Kossuth úti és a mezőhéki óvodák a „Játékvár – Vár a játék” című program szerint nevelik a gyermekeket, a Május 1. úti gyermekintézményben pedig az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” elnevezésű program az oktató-nevelő munka alapja.

A „Játékvár – vár a játék” program a környezeti nevelés köré épül, mely magába foglalja a környezetvédelemre nevelést is. A program fontos eleme, hogy a környezet megismerése, szeretete, védése, óvása beépüljön a jövő emberének életszemléletébe. Hagyomány a kirándulások és túrák szervezése, melyek a környezeti nevelés céljait szolgálják. Maradandó élményt nyújtanak a Tisza-parti kirándulások, a szarvasi arborétum és a budapesti állatkertben tett látogatások. Jászberény, Mezőtúr természeti értékeinek megtekintése, az évszakonkénti nagy séták, lovas kocsikázás a város határában, mind - mind az intézmények szűkebb és bővebb környezetének megismerését célozzák. A környezetvédelmi napok megrendezése a nevelési program szerves része. Az óvodások az életkori szintjüknek megfelelő mértékben megemlékeznek az Állatok Világnapjáról, a Víz Világnapjáról, a Föld napjáról és a Madarak-fák napjáról.

Nagy gondot fordítanak a gyermekek anyanyelvi nevelésére. A megyében először itt valósult meg fonémahallást (verbális figyelem és akusztikus emlékezet) fejlesztő program, mely elengedhetetlen a kudarcnélküli iskolakezdéshez.

A testi nevelés sokoldalú fejlesztését vízhez szoktatással, úszásoktatással, gerinc- és lábtartást javító tornával segítik.

Az ünnepeket – Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, évzáró, ballagás – a szülőkkel együtt tartják, közreműködésükkel válik az alkalom még inkább hangulatossá.

Óvodások mûsora a Szent István téren
Óvodások mûsora a Szent István téren

Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” program a néphagyományokra és a művészetek eszközeivel ható vers - mese - dramatikus játékokra épít. A vidám éneklés, a zenehallgatás éppúgy alappillére, mint a rajz, mintázás, kézimunka tevékenység. A játékot a személyiségfejlesztés legfontosabb eszközének tekintik. A programba beépítik a néphagyományt, népszokásokat, és ünnepkörökhöz, évszakokhoz csoportosítva tervezik meg az óvodai nevelés minden részét. A néphagyományőrzés mellett a művészeti korok irányzatait és stílusait is igyekeznek a gyermekekhez közel vinni. A program elősegíti, hogy az óvodások a művészetek sokszínű hatásával éljék át mindennapjaikat. A mindennapi szabad, illetve szervezett mozgással a gyermekek testi fejlődését segítik. A természeti - emberi - tárgyi környezet megismertetését elsősorban közvetlen környezetükben, tapasztalati lehetőségek biztosításával teszik érzelmileg gazdaggá.