Önkormányzat


































Archív dokumentumok

Hogyan történt?

A múlt század harmincas éveinek közepén sem a Tiszaföldvár határában fekvő Szobotka birtok tulajdonosa és lakói, sem Tiszaföldvár elöljárói nem sejtették a következő évtizedben rájuk köszönő sorsdöntő, nagyszerű változásokat.

Miként is történt városunk megalapítása? Kik, s miért határoztak úgy, hogy itt, a Martfű-pusztán gyártelep, s város épüljön?

Az itt idézett dokumentumok érdekes időutazásra invitálják az érdeklődő, figyelmes szemmel olvasót. 20 dokumentumot idézünk, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára anyagai között megtalálhatóak, s amelyeket az intézmény engedélyével adunk közre. Az 1. sz. a sorban a Cikta kft. (Komárom) megalapításának kétnyelvű okirata - abban a történelmi korban, amelyben a Felvidék visszacsatolása megtörtént, s ezzel megnyílt a lehetőség a Ba»a - érdekeltségek magyarországi megjelenésére. Ekkor ugyan még martfűi gyárépítésről szó sem volt – ám a további iratok tüzetes átolvasása csaknem minden felmerülő kérdésre választ adnak.

Egyértelműen bizonyított Jan Antonin Ba»a akaratának kifejezése, meghatározó részvétele a vállalkozás megindításában valamint magyarországi tevékenységének irányításában, hiszen a jegyzőkönyvek és bírósági végzések dokumentálják személyes képviseletét a fontos döntések meghozatala során. Nevét minden magyar nyelvű okiraton következetesen magyar helyesírással, Dr. Bata Jánosnak írták.

Kivétel nélkül minden közreadott dokumentum érdekes, ám kiemelem a rendkívüli érdeklődésre számot tartható 17. számút, amely az 1943 előtt megépített és akkor még felépíteni tervezett építményeket, létesítményeket és jellemzőiket részletezve, 15+39 pontban sorolja fel. (Ez – és még néhány dokumentum - kicsit nehezen olvasható, mert akkoriban az írógépekben használatos vékony átütő-papír mindkét oldalára írtak, s a túloldali szöveg sajnos zavaróan hat.)

Minden olvasónak, akit kicsit is érdekel városunk történelme, szíves figyelmébe ajánlom: olvassák figyelmesen a közreadott dokumentumokat! Kérjük, hogy lehetőség szerint ajánlják, mutassák be másoknak is. Tervezzük, hogy a bemutatott dokumentumokat nyomtatásban is közreadva a „Város születik” kiállítás anyagát általuk kézzel foghatóan gyarapítsuk: gazdagítsák, színesítsék a kiállítás anyagát.

Mindezzel igazoljuk: városunk történelme milyen különleges, egyedi!

Egyben azt is kérjük, hogy akinek városunk születésének kezdeti korszakához: a gyárépítéshez, lakótelep-építéshez kötődő további, még be nem mutatott tárgyi emlékei, iratai, fényképei vannak, juttassa el a Művelődési Központba, hogy közreadhassuk, s minél többen megismerhessük. Múltunk ismerete szükséges, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy jövőnk útját jó irányba terelhessük.

Köztudott, hogy Tomás Ba»a világszerte a zlini minta alapján világszerte újabb gyárak - s ezek szerves részeként lakótelepek - építését tervezte. 1932-ben bekövetkezett tragikus halála után féltestvére Jan Antonin Ba»a kezében összpontosult a Ba»a birodalom vezetése, a további terjeszkedés stratégiai tervezése, irányítása. Ezzel világszerte nagyon sok város fejlődését alapvetően befolyásolta, meghatározta. A Szobotka birtok sorsa bizonyosan másként alakult volna, s vélhetően Martfű sem épült volna fel, talán ma nem is létezne - e döntések nélkül.

Hogyan történt ez?

Íme, egy példa:

A 21. sz. dokumentum rendkívül érdekes, noha nem Martfűről szól: bemutatja egy Ba»a érdekeltségű gyár létrehozásának, működésének módszertanát, gazdasági mutatóinak alakulását, magát a Ba»a–rendszert. A Cikta–gyár is hasonló elvek szerint működött volna, amennyiben teljesen felépül. Különlegesen érdekes a telephely kiválasztásának módja, egyedülálló a gyárban meghonosított szombati események leírása.

A martfűi Tisza-parthoz hasonló jugoszláv Duna-parton, a borovói cipőgyár hozzávetőlegesen 10 évvel a Cikta-gyár előtt kezdett épülni, termelni, s nagyon sikeresen működött.

(A mindezt leíró 21-es számú terjedelmes tanulmány szintén a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára engedélyével került közreadásra. A levéltárhoz ajándékozással került Klukon Tibor, egykori Cikta dolgozó hagyatékaként. )

Legvégül:

A 22. számú dokumentum egy könyvecske: az 1944 szeptemberében első tanévét kezdő Cikta Munkaiskola Házirendje. Ajánlom minden olvasó figyelmébe azokat az elveket, elvárásokat, amelyek alapján ez az iskola működni kezdett. Tanulságos….

Köszönetet mondok a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára igazgatójának és dolgozóinak a dokumentumok keresése során nyújtott segítségért.

Az eredeti dokumentumokat a levéltárban kiválogattam, (kivétel a 22. sz.) s az engedély birtokában egyenként, oldalanként lefényképeztem. Az elkészült fotókat csoportosítottam, majd Péter Lajos megjelenésüket egységes formába rendezte, s igyekezett az olvashatóság szempontjából a legjobb minőséget elérni. Köszönetet mondok munkájáért!

Az iratok legtöbbjéből az ismertető oldalon néhány fontos mondatot idézet formájában kiemeltem, az érdeklődés felkeltése céljából.

Tisztelettel ajánlom az érdeklődők szíves figyelmébe a közreadott dokumentumokat.

Martfű, 2013. február              

                          Rágyanszky István, Ba»a-emlékbizottság

2013-02-12 11:27